Erre számíthatnak a nyugdíjasok 2022-ben: mélyülni fog a szakadék

A napi.hu május 25-i összefoglalója

Háromszázalékos nyugdíjemelés, 13. havi ellátás és akár nyugdíjprémium is – ezzel kecsegteti 2022 az időseket. Csakhogy a jövedelmük érdemben nem változik, a kisnyugdíjasok továbbra is havi néhány száz vagy ezer forint plusszal számolhatnak, miközben a nyugdíjak és a fizetések egyre távolodnak egymástól – írja a Népszava.

Anyugdíjasok életszínvonala az utóbbi tíz évben lényegében stagnált, és Molnár László szerint 2022-ben sem lesz ez másképp. A GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója szerint ugyanis a jövőre tervezett 3 százalékos nyugdíjemelés mellett is tovább mélyül a bérek és az ellátások közötti szakadék, akkor is, ha az idősek kétheti pluszellátást és nyugdíjprémiu­mot is kapnak. (Utóbbi akkor jár, ha a GDP-növekedés meghaladja a 3,5 százalékot – a kormány 5-6 százalékos többlettel számol.)

Az aktuális emelés és a rendszerbe magasabb ellátással belépők hatására várhatóan 153 ezer forint körül alakul az átlagnyugdíj jövőre. De ha a számok mögé nézünk, örömre semmi ok. Magyarországon 2 millió 28 ezer 758 öregségi nyugdíjas volt 2020-ban. Közadatigénylés és írásbeli kérdésekre adott válaszok alapján kiderült, átlag alatti ellátásból, vagyis 150 ezer forintnál kisebb összegből 1 millió 218 ezer 695 idős ember élt. Ezekkel az adatokkal számolva a legalacsonyabb ellátásban részesülők havi nyugdíja 855 forinttal emelkedik jövőre, a 150 ezer forintból élők 4500 forinttal kapnak majd többet havonta – olvasható a lapban.

Torzító átlag

A GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója szerint az átlagnyugdíj csak egy statisztikai adat – valójában nem élnek jobban az idősek. Aki eddig 100 ezer forintból élt, a jövőben sem számíthat könnyebb életre. Ráadásul, Molnár László szerint, a statisztika mindig torzít, inkább azt érdemes összehasonlítani, mennyi a nettó átlagkereset és mennyi a nettó átlagnyugdíj. A kettő között óriási, 120 ezer forint a különbség. Ezt a 13. havi sem csökkenti, hiszen az önmagában még kétszázalékos növekedést se jelent. És ez a különbség már az idén is megvolt: azaz a nyugdíjak és a fizetések egyre távolodnak egymástól.

Az idősek többsége nehéz körülmények között él, költési struktúrájuk teljesen más, mint a dolgozóké: kevesebbet utaznak, ruházkodnak, alig vásárolnak műszaki cikket. Jellem­zően élelemre költenek, csakhogy épp az élelmiszerek ára szállt el. Ahogy a vényköteles és a nem vényköteles gyógyszerek ára is jobban izmosodik az átlagos inflációnál. A rezsiköltség csak azok esetében „kezelhető”, akik távfűtéssel vagy gázzal fűtenek. A vegyes tüzelésű kazánokat használók rosszul járnak, a fáért évről évre sokkal többet kell fizetni.

Korózs Lajos szerint sem segít érdemben az időseknek, ha az átlagnyugdíj magasabb lesz jövőre. Az Országgyűlés Népjóléti Bizottságának MSZP-s elnöke szerint nem vitás, miszerint a matematikai középértéket felfelé húzza, hogy a magas jövedelemmel rendelkezők egyre nagyobb számban lépnek be a rendszerbe, de a mediánérték ennél 20-25 ezer forinttal kisebb. A mediánértéket úgy magyarázza, hogyha a nyugdíjasokat sorba állítanánk, akkor annak az ellátása lenne a mérvadó, aki pont középen áll.

Csakhogy a mediánnyugdíj nem 153 ezer forint, hanem 120-130 ezer forint körül van. Épp ezért a költségvetéshez benyújtott közös ellenzéki módosító javaslattal a legszegényebbeken segítenének – mondta a szocialista politikus. A cél, hogy a méltányossági alapon megállapítható ellátás-, a méltányossági alapú emelés-, és az egyszeri segélyre fordítható keret a tervezetthez képest jóval nagyobb legyen. Erre a fedezet is rendelkezésre áll például az át nem vett, nyugdíjasoknak szóló utalványokból.

A GKI Gazdaságkutató elemzése szerint, míg 2010 óta a bérek nominálisan csaknem 100 százalékot, addig a nyugdíjak csupán 33 százalékot nőttek, a szociális juttatások pedig szinte semmit nem emelkedtek. Elsősorban azért, mert legtöbbjük a mindenkori minimálnyugdíjhoz van kötve, amely 2010 óta változatlanul 28 500 forint. 

https://bit.ly/3fZjp1h

A nyugdíjas szervezetek 12 pontja

KIÁLTVÁNY A TÁRSADALOMHOZ

A NYUSZET 12 PONTJA

Nyílt levél a politikai pártokhoz, a törvényhozókhoz

 A nyugdíjrendszer totális átalakítását, a vegyes indexálás bevezetését, a nyugdíjbiztosítás önálló szakmai intézményrendszerének visszaállítását követeli egyebek között a döntéshozóknak írt kiáltványában a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa. A NYUSZET az átalakításhoz a napokban elkészült terjedelmes szakmai tanulmánnyal és konkrét javaslatokkal is hozzájárul.

A NYUSZET az idős korosztályért és a leendő nyugdíjasokért érzett társadalmi felelősségtől vezérelve az alábbi, szakmailag megalapozott intézkedéseket

követeli:

  1. A központi költségvetésből a nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra fordítható összeg érje el a 2008-2009-es válság alatti arányt, a GDP 11-11,5 %-át!
  2. A nettó átlagbér és az átlagnyugdíj arányának folyamatos közelítését!
  3. Méltányosabb, igazságosabb és fenntarthatóbb nyugdíjrendszert!
  4. Emberhez méltóbb, egészségesen megélhető nyugdíjas éveket!
  5. Stabil, kiszámítható finanszírozású társadalombiztosítási nyugdíjrendszert!
  6. A nyugdíjbiztosítás önálló szakmai intézményrendszerének a visszaállítását! Konzultációs és javaslattevő jogosítványokkal rendelkező, négyoldalú egyeztető fórum létrehozását!
  7. Az időskori anyagi, lakhatási, szociális és egészségügyi biztonság megteremtését.A szociális ellátás, az egészségügyi szolgáltatások fejlesztését, színvonaluk, hozzáférésük javítását!
  8. A rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségének visszaállítását!
  9. Azonos életút után különböző időpontban nyugdíjba vonulók indokolatlan nyugdíj különbözőségének korrigálását!
  10. A kiugróan magas jövedelmek utáni járulékplafon bevezetését, a szolgálati idő kiszámításának pontosítását, az arányosság megteremtését!
  11. Az induló nyugdíjak megállapítási módszerének módosítását!
  12. A nyugdíjak évenkénti emelésénél a vegyes indexálás bevezetését!

Budapest, 2021. március idusán

Gúr Nándor                                                     Juhász László

soros elnök                                                      alapító elnök

Mit ér az idei nyugdíjemelés?

Egy gazdasági híroldal felmérése az élelmiszerárak emelkedéséről, ami mellett elbújhat a nyugdíjemelés.

“Olyan mértékű a drágulás a nyugdíjasok fogyasztói kosarának összetétele alapján, amit az évente a törvénynek megfelelően végrehajtott emelések – illetve szükség esetén a kiegészítő emelések – nem képesek fedezni. Így reál szinten az elmúlt 4 év eredményeként az ellátások 6 százalékos értékvesztést mutatnak.”

http://bit.ly/3bB1lID

 

 

A kormány tudna emelni a minimálnyugdíj összegén

 

Hamarosan kézhez kapják az 53. heti nyugdíjat az arra jogosultak, „ami számításaink szerint két százalékos emelkedésnek felel meg” – mondta a Klikktv-ben Gúr Nándor, az MSZP nyugdíjas tagozata és a NYUSZET elnöke. Ezzel szemben, a nyugdíjas szervezet az MSZP javaslatával ért egyet, vagyis, hogy „az átlagnyugdíj – ami jelenleg százötvenezer forint körüli összeg – mértékéhez mérten kapjon minden nyugdíjas növekményt”.

Az elnök azt is elmondta, hogy „a kormány, ha akarná, akkor meg tudná emelni a minimálnyugdíj 28.500 forintos, tíz éve berögzült összegét, akár úgy is, hogy leválasztja róla a hozzá kapcsolódó szociális juttatások mértékét. De az ő agyuk úgy működik, hogy oda helyezzék ki a forrásokat, ahol az ő érdekeltségeik vannak, vagy azokhoz, akiknek az ő hitvallásuk szerint működő érdekeik vannak”.

 

A teljes beszélgetés itt található:

https://hirklikk.hu/klikktv/a-kormany-tudna-emelni-a-minimalnyugdij-osszegen/474

Nyugdíjas érdekvédők: nem kérünk a kínai vakcinából!

Az Európai Gyógyszerügynökségben hisz a szervezet.

(Photo by Frederic J. BROWN / AFP)

A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa szerint a 60 év felettieknél is csak olyan oltóanyagot szabad használni, melyet:

  • az Európai Gyógyszerügynökség jóváhagyott
  • melyben a magyar emberek megbíznak
  • és a későbbiekben az unión belüli szabad mozgást biztosítja.

A szervezet közleményben kifogásolja, hogy a kormány állítása szerint a rendvédelmisek és a sportolók is beelőzhetik a nyugdíjasokat, „mindeközben az időseket azzal riogatják, hogy ők majd megkapják azt a kínai vakcinát, amivel Kínában jelenleg csak 59 éves korig oltanak”.

Úgy vélik, az Európai Unió a világ vélhetően legjobb koronavírus elleni vakcináira szerződött le, melyekkel fél év alatt elérhető a szükséges minimális átoltottság.

Kitértek arra is, a hogy járványkezelésnek a gyorsaság mellett a kockázatminimalizáláson és hatékony oltási rendszeren kell alapulnia.

Elfogadhatatlan, hogy bizonytalan eredetű és a klinikai tesztek tanúbizonysága szerint jóval kisebb hatásfokú vakcinákkal kívánja beoltatni a kormány az idős generációt. Külön riasztó, hogy olyan vakcinát szándékoznak alkalmazni, amelyek elölt vagy legyengített vírust tartalmaznak, hiszen ez az oltási szövődmény kockázatát és a szervezet jelentősebb megterhelését jelenti egy már eredendően veszélyeztetettebb korcsoportnál, azaz az időseknél.

A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa szerint minden embernek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy eldönthesse, az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott valamelyik vakcinával, vagy a magyar hatóságok által ideiglenesen engedélyezett egyéb vakcinával kívánja beoltatni magát:

„Követeljük, hogy az oltási csoportok közti továbbhaladásra az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott vakcinákkal történő oltás kapcsán csak akkor kerüljön sor, ha a megelőző csoportokból mindenki – aki erre vonatkozó igényét jelezte – megkapta az általa kiválasztott vakcinát. A magyar hatóságok által esetleg ideiglenesen engedélyezett oltás visszautasítása miatt senki nem kerülhet az előre meghatározott oltási terv vonatkozó csoportja tagjainál hátrányosabb helyzetbe.”

A Kormány újra a nyugdíjasokon spórol!

A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa közleményt adott ki az ismételten alátervezett nyugdíjemelés miatt. Összefoglalták a javaslataikat is.

KÖZLEMÉNY

 A Kormány újra a nyugdíjasokon spórol!

A Kormány 2010 után a vegyes, a keresetek növekedésével is számoló indexálás helyett az inflációt követő nyugdíjemelést alkalmazza. Ezzel 2015 óta minden évben jelentős – összességében több 100 milliárd forint! – forrást vett el a nyugdíjasoktól. 2016-ban a vegyes indexálás szerinti 4,2 %-os emeléssel szemben az infláció szerinti emelés 1,6 %; 2017-ben 7,6% helyett csak 2,4 %; 2018-ban 7,1% helyett csak 3,0%; 2019-ben 7,4 % helyett csak 3,4% emelés volt. Ebben az időszakban – a miniszterelnök szavaival élve – dübörgött a gazdaság, a vegyes indexálás forrása megteremtődött, ebből azonban semmi nem jutott a nyugdíjasoknak, mert a kormány szerint fontosabb célokra fordították: pl. a versenysport (foci, tenisz, kézilabda, motoGP pálya stb.) támogatására, további stadionokra, a miniszterelnöki rezidencia luxusára. Közben 2020-ban, a járvány okozta nehéz helyzetben a nyugdíjas szervezetekhez ömlöttek a kérdések, hogy a kormány miért nem nyújt egyszeri megélhetési támogatást, legalább a létminimum alatt élő idősek számára.

A teljes szöveg – végén a javaslatokkal – itt olvasható:  “A Kormány újra a nyugdíjasokon spórol!” bővebben

Nyugdíjemelést, másként!

A jelenlegi kormány újra a nyugdíjasokon spórol!

A FIDESZ már a 3. kormányzati ciklusban az inflációt követő nyugdíjemelésével – a vegyes indexálás helyett -, komoly forrásokat vett el a nyugdíjasoktól.

2021.01.01.-től a kormány 3%-os nyugdíjemelésről döntött, miközben a 2021-es esztendőre várható infláció ezt minden mértékadó szakmai vélemény szerint jelentősen meg fogja haladni.

Az MNB 2020 őszi előrejelzése 3,5-3,6%-os mértékű pénzromlást jelzett, jelenleg más becslések már 4% körüli értékekkel is számolnak és akkor még nem is beszéltünk a „nyugdíjas kosár” számbavételéről.

Az idejében nem biztosított és nem megfelelő mértékű nyugdíjemelések, és azok részleges későbbi pótlása egyrészt a nyugdíjasok részéről történő előfinanszírozást, a költségvetés hitelezését jelenti, másrészt pedig sajnálatos módon a menetközben elhunytakat már nem fogja kárpótolni!

Ez az eljárás cinikus, embertelen és méltánytalan!

 Az MSZP Nyugdíjas Tagozatának vezetőiként, azt javasoljuk a kormánynak, hogy haladéktalanul korrigálják a költségvetésben a 2021-re várható infláció mértékét az MNB 2021-re szóló előrejelzése szerint minimum 3,6%.-ra. Ezen túl, mivel a nyugdíjasok fogyasztásának inflációs rátája a gyakorlati tapasztalatok alapján magasabb, mint az általános fogyasztói árindex, ezért a nyugdíjak éves emelése a korrigálást követő tervezett infláció +1%-os mértékű, azaz 4,6%-os legyen.

Meg kívánjuk jegyezni, hogy ha az autópályadíjak emelése 3,9%-ban, az egészségügyi hozzájárulás 3,8%-ban került meghatározásra a várható infláció miatt központilag, akkor a nyugdíjak emelésénél is az lenne a korrekt, ha nem 3 %-al számolna a Kormány

               Gúr Nándor                                                 Villám József

MSZP Nyugdíjas Tagozat                     MSZP Nyugdíjas Tagozat                                      Elnöke                                                               Tiszteletbeli elnöke

                                                                                                                                      

Európai Egészségügyi Unió – Mit várhatunk tőle Magyarországon? online konferencia

„Nem lehetnek boldogok a tagállamok polgárai, nem lehet egészséges az Európai Unió, ha nincsenek a szociális kérdésekben, így például az egészségügyben megfelelő szabályrendszerek, amelyek biztosítják az igazságos és minőségi hozzáférést” – ezt Ujhelyi István szocialista EP-képviselő, az Európai Egészségügyi Unió programjának egyik kidolgozója mondta egy pénteki online konferencián.

Néhány fontos mondat az elhangzottakból:

  • egyes fontos gyógyszerek ára Belgiumban olcsóbb, mint Magyarországon, miközben óriási a különbség a jövedelmekben.
  • egységes statisztikai rendszer kell és egységes kezelési protokolok.
  • ösztöndíjakkal, job-sharing-gel segíteni kell a kölcsönös tapasztalatcserét.
  • a sürgősségi ellátás és a járványkezelés mindenütt fontos és kölcsönös érdekeltség van benne.
  • stressz teszttel meg kell határozni, hogy mennyiben tesznek eleget a kórházak a minimális követelményeknek és segíteni kell az alkalmazásukat.

Magyarul is megtalálhatók uniós tájékoztatások a célokról, a feladatokról, valamint uniós járványügyi adatokról:

https://ec.europa.eu/info/strategy/priorities-2019-2024/promoting-our-european-way-life/european-health-union_hu

https://www.ecdc.europa.eu/en

 

A konferencián elhangzottak rövid összfoglalója itt található:

Szakmai felmérés készül az Európai Egészségügyi Unió magyarországi hatásairól

“Európai Egészségügyi Unió – Mit várhatunk tőle Magyarországon? online konferencia” bővebben