Újra fesztivál!

Februárban az MSZP Kaposvári nyugdíjas tagozata tagjainak és civileknek 13 fős csapata ment Fonyódra, a híres Kolbászfesztiválra. A járvány miatt kimaradtak az elmúlt évek, most újra élvezhették a programokat. Megnézték a kézműves sátrak kínálatát, majd a Party sátorban csábultak el a kolbász-, hurka-, füstölt finomságok illatától.  A Sportcsarnok színpadán neves együttesek játszottak, a zenéiktől a csapat is táncra perdült.  A vendégeket finom kóstoló várta kolbászos szendvicsekből, pogácsákból, tea, forralt bor és pálinka kíséretében.  Nem sokáig hallgathatták a műsort, még kisétáltak szép napos időben a Balaton partra, majd vonattal utaztak haza.

Mit vár el a NYUSZET a következő kormánytól?

Alapvető elvárások a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) részéről a 2022-es országgyűlési választásokat követően a következő kormánytól, az időspolitikát  a nyugdíjakat és nyugdíjszerű ellátásokat érintően

  1. Az aktuális kormány részéről a nyugdíj és nyugdíjszerű ellátások finanszírozására 2023-tól a GDP legalább 10%-át fordítsák, ami GDP arányosan kevesebb, mint a pénzügyi gazdasági világválság idején (2008-2009) volt, és így is csak alulról közelíti az „EU GDP”-jéből e célokra felhasznált források arányát.

 A források felhasználását 2022-ben elinduló társadalmi egyeztetés alapozza meg, az intézkedések     pedig rövid, közép és hosszú távra szólóak legyenek (2023-tól induló, a következő ciklusra vonatkozó, néhány évtízedet érintő).

  • Elengedhetetlen tennivalók a nyugdíjrendszerrel kapcsolatosan (10 fontos lépés).

Rövid távon, 2023.01.01-i hatálybalépéssel:

  • Vegyes indexálás (rugalmasan), a gazdasági eredményekből a várható kereset növekedés figyelembevételével a nyugdíjasok is részesüljenek, (az emelés alsó határa az infláció mértéke).
  • A korbetöltött teljes jogú nyugdíjminimum a mindenkori nettó minimálbér (mai keretek között számított) 50%-át érje el, és kerüljön sor a méltányosság alapú nyugdíjkeret megduplázására, valamint a létminimum alatti nyugdíjak is nagyobb mértékben nőjenek a magas összegű nyugdíjaktól.
  • Rugalmas nyugdíjrendszer az aktuális korhatárt megelőző 2-3 évben (malus).
  • Idősökkel foglalkozó, javaslattevő és megállapodásra törekvő konzultációs fórum (kormány, nyugdíjas szervezetek) létrehozása.

A következő ciklusban (2023-2026):

  • Nyugdíjrendszer torzulásainak mérséklései, korrigálásai (szolgálati idő napra számítása, szolgálati időskála aránytalanságainak feloldása, valós nyugdíjas fogyasztói kosár alkalmazása, korrekciós célú nyugdíj emelések megtétele, nyugdíjjárulék plafon bevezetése, degresszió mérték és szint áttekintése), valamint a rokkantnyugdíjasok jogi helyzetének rendezése.
  • Önkéntes nyugdíjmegtakarítások kedvezőbb támogatása.
  • A mindenkori nettó átlagkereset 60%-át haladja meg a nyugdíjak átlaga, és az éves nyugdíj emeléseknek legyen egy meghatározott mértékű minimum összege.
  • Önálló szakmai nyugdíjbiztosítási intézmény rendszert, egyértelmű normatív finanszírozást, idősügyi ombudsmant, valós képviseletekkel bíró érdekegyeztetést.

Hosszú távon, 2026-ot követően:

  • Nemzedékek közötti szolidaritás további erősítése, az aktív élet és a nyugdíjas lét kiszámíthatóságának megerősítése.
  • A nyugdíjrendszer hosszútávú fenntarthatóságának, a biztonságos finanszírozhatóságának, a méltányos követelményeknek megvizsgálása, társadalmi egyeztetésen alapuló (mértékadóbb) nyugdíjrendszeren belüli korrekciók megtétele (amennyiben ezek szükségesek).
  • Elengedhetetlen tennivalók az időskort érintően (5 fontos lépés):
  • Idősügyi törvény megalkotása (szociális, lét-és közbiztonság, színvonalas a költségvetés részéről megfelelően finanszírozott egészségügyi ellátás, lakhatási feltételek biztosítása, képzés-foglalkoztathatóság, jövedelmi biztonság, generációk közötti kapcsolat erősítése, a magányosodás elkerülésének segítése, a társadalmi integrálódás erősítése, az elszegényedés megakadályozása,…).
  • Integrált szociális és egészségügyi rendszer (ISZER) összehangolt kialakítása.
  • Egészségben tölthető (nyugdíjas) időskori évek számának, növekedésének megalapozása.
  • Otthon ápolási erőforrások növelése, idősotthoni férőhelyek számának és minőségének emelése.
  • Az idős generációra együttműködni kívánó erőforrásként tekintsenek!

Juhász László                                                                                           Gúr Nándor

            NYUSZET                                                                                     NYUSZET Elnök

            Alapító elnök                                                                                                  

A kormány iszonyatosan nagy összegeket spórolt a nyugdíjasokon

Korózs Lajos | 2021. november 11. 10:30

Nyugdíjakról – nem a teljesség igényével.

Nem kéne hanyatt esni sem a kormány, sem néhány kormánypárti politikus minapi bejelentéseitől a „pénzesőt” illetően. Leginkább arról van szó, hogy a kormány betartja a törvényi kötelezettségét, mind az elmaradt nyugdíjemelések kiigazítása, mind a Bajnai-kormány által meghozott nyugdíjprémiumot illetően. Néhány olyan adatot osztok meg az olvasókkal, amit nem szokás górcső alá venni. Érdemes néhány évet (két évtizedet) figyelni, annak érdekében, hogy lássuk: a kormány a nyugdíjasokon iszonyatosan nagy összegeket spórolt, aminek töredékét méltóztatik most visszaadni. És itt az évről-évre alultervezett infláció következményeiről nem beszélek!

Mivel a magyar nyugdíjasok jövedelmének 89 százaléka az állami nyugdíjrendszerből származik (nyolc százalék munkajövedelem három százalék nyugdíj-megtakarítás) nem nehéz kikövetkeztetni, hogy a mindenkori nyugdíjasok mennyire kiszolgáltatottak az államnak/kormánynak!

A teljes cikk itt: https://bit.ly/3kEPQoA

A magyarok többségének nem tetszik a nyugdíjrendszer 2012-es átalakítása

A Fidesz-kormány egyik leginkább vitatott lépése a nyugdíjrendszer 2012-es átalakítása: ekkor szüntették meg ugyanis az úgynevezett svájci indexálást, ami azt jelentette, hogy a nyugdíjak éves emelkedését kizárólag az inflációhoz kötötték – és kötik most is -, a bérnövekedést nem veszik figyelembe. Emiatt szakadtak el egymástól a fizetések és a nyugdíjak az elmúlt 10 évben.

https://bit.ly/2ZuBY8D

Orbánék elvették az idősek nyugdíjának a negyedét

A NYUSZET egyébként még a tavasszal letett az asztalra egy 19 pontos javaslatcsomagot a nyugdíjasok helyzetének javítására. Ezek a tervek egy kormányváltás után valósulhatnak meg. Mi lesz, ha marad a mostani többség? Akkor még nagyobb lesz a baj, mert marad az alacsony nyugdíjemelés és maradnak a novemberben kiosztott cukorkák. Kiszámíthatóság, stabilitás kell a nyugdíjasoknak,

Beszélgetés Juhász Lászóval, a NYUSZET alapító elnökével.

https://nepszava.hu/3130527_orbanek-elvettek-az-idosek-nyugdijanak-a-negyedet

12 év FIDESZ kormányzás a nyugdíjasok szemszögéből

Vegyes indexálás helyett csak infláció követés, rokkantnyugdíjak, rugalmasság megszüntetése, nyugdíjjárulékplafon eltörlése – milliós nyugdíjak megjelenésének megteremtése miközben a legkisebb nyugdíjak összege 28 500 Ft, a bérek és a nyugdíjak közötti különbségek mértékadó növelése a nyugdíjak és a nyugdíjasok kárára!
Ezt a sort hosszan lehetne még folytatni

A nyuszet.hu honlapról

https://nyuszet.hu/wp-content/uploads/2021/07/12ev-FIDESZ-kormanyzas-a-nyugdijasok-szemszogebol-2.pdf

Költség-haszon, avagy beáraztak minket

Lukács András

“Meggyőződésem ugyanis, hogy a nyugdíjas nem költségvetési tétel! Ember, aki mögött több évtizedes aktív munka áll. Ember, aki most is részt vesz a család, a szűkebb-tágabb környezet, a társadalom életében. Teszi a dolgát, segít erejének, felkészültségének, adottságainak megfelelően. Produktív, értéket képvisel, közvetít! És egy részük már támogatásra, segítségre szorul. Nem fordulhat el jó érzésű politikus, kormány ilyen esetben. Nem hivatkozhat költségvetési korlátra, a nyugdíjalap hiányára. Még akkor sem, ha a számok ezt mutatják. Régi igazság, hogy a költségvetés mindenkor az adott kormány értékválasztása.”

A többi itt olvasható: https://nyuszet.hu/2021/06/28/koltseg-haszon-elemzes-lukacs-andras/

Erre számíthatnak a nyugdíjasok 2022-ben: mélyülni fog a szakadék

A napi.hu május 25-i összefoglalója

Háromszázalékos nyugdíjemelés, 13. havi ellátás és akár nyugdíjprémium is – ezzel kecsegteti 2022 az időseket. Csakhogy a jövedelmük érdemben nem változik, a kisnyugdíjasok továbbra is havi néhány száz vagy ezer forint plusszal számolhatnak, miközben a nyugdíjak és a fizetések egyre távolodnak egymástól – írja a Népszava.

Anyugdíjasok életszínvonala az utóbbi tíz évben lényegében stagnált, és Molnár László szerint 2022-ben sem lesz ez másképp. A GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója szerint ugyanis a jövőre tervezett 3 százalékos nyugdíjemelés mellett is tovább mélyül a bérek és az ellátások közötti szakadék, akkor is, ha az idősek kétheti pluszellátást és nyugdíjprémiu­mot is kapnak. (Utóbbi akkor jár, ha a GDP-növekedés meghaladja a 3,5 százalékot – a kormány 5-6 százalékos többlettel számol.)

Az aktuális emelés és a rendszerbe magasabb ellátással belépők hatására várhatóan 153 ezer forint körül alakul az átlagnyugdíj jövőre. De ha a számok mögé nézünk, örömre semmi ok. Magyarországon 2 millió 28 ezer 758 öregségi nyugdíjas volt 2020-ban. Közadatigénylés és írásbeli kérdésekre adott válaszok alapján kiderült, átlag alatti ellátásból, vagyis 150 ezer forintnál kisebb összegből 1 millió 218 ezer 695 idős ember élt. Ezekkel az adatokkal számolva a legalacsonyabb ellátásban részesülők havi nyugdíja 855 forinttal emelkedik jövőre, a 150 ezer forintból élők 4500 forinttal kapnak majd többet havonta – olvasható a lapban.

Torzító átlag

A GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója szerint az átlagnyugdíj csak egy statisztikai adat – valójában nem élnek jobban az idősek. Aki eddig 100 ezer forintból élt, a jövőben sem számíthat könnyebb életre. Ráadásul, Molnár László szerint, a statisztika mindig torzít, inkább azt érdemes összehasonlítani, mennyi a nettó átlagkereset és mennyi a nettó átlagnyugdíj. A kettő között óriási, 120 ezer forint a különbség. Ezt a 13. havi sem csökkenti, hiszen az önmagában még kétszázalékos növekedést se jelent. És ez a különbség már az idén is megvolt: azaz a nyugdíjak és a fizetések egyre távolodnak egymástól.

Az idősek többsége nehéz körülmények között él, költési struktúrájuk teljesen más, mint a dolgozóké: kevesebbet utaznak, ruházkodnak, alig vásárolnak műszaki cikket. Jellem­zően élelemre költenek, csakhogy épp az élelmiszerek ára szállt el. Ahogy a vényköteles és a nem vényköteles gyógyszerek ára is jobban izmosodik az átlagos inflációnál. A rezsiköltség csak azok esetében „kezelhető”, akik távfűtéssel vagy gázzal fűtenek. A vegyes tüzelésű kazánokat használók rosszul járnak, a fáért évről évre sokkal többet kell fizetni.

Korózs Lajos szerint sem segít érdemben az időseknek, ha az átlagnyugdíj magasabb lesz jövőre. Az Országgyűlés Népjóléti Bizottságának MSZP-s elnöke szerint nem vitás, miszerint a matematikai középértéket felfelé húzza, hogy a magas jövedelemmel rendelkezők egyre nagyobb számban lépnek be a rendszerbe, de a mediánérték ennél 20-25 ezer forinttal kisebb. A mediánértéket úgy magyarázza, hogyha a nyugdíjasokat sorba állítanánk, akkor annak az ellátása lenne a mérvadó, aki pont középen áll.

Csakhogy a mediánnyugdíj nem 153 ezer forint, hanem 120-130 ezer forint körül van. Épp ezért a költségvetéshez benyújtott közös ellenzéki módosító javaslattal a legszegényebbeken segítenének – mondta a szocialista politikus. A cél, hogy a méltányossági alapon megállapítható ellátás-, a méltányossági alapú emelés-, és az egyszeri segélyre fordítható keret a tervezetthez képest jóval nagyobb legyen. Erre a fedezet is rendelkezésre áll például az át nem vett, nyugdíjasoknak szóló utalványokból.

A GKI Gazdaságkutató elemzése szerint, míg 2010 óta a bérek nominálisan csaknem 100 százalékot, addig a nyugdíjak csupán 33 százalékot nőttek, a szociális juttatások pedig szinte semmit nem emelkedtek. Elsősorban azért, mert legtöbbjük a mindenkori minimálnyugdíjhoz van kötve, amely 2010 óta változatlanul 28 500 forint. 

https://bit.ly/3fZjp1h

A nyugdíjas szervezetek 12 pontja

KIÁLTVÁNY A TÁRSADALOMHOZ

A NYUSZET 12 PONTJA

Nyílt levél a politikai pártokhoz, a törvényhozókhoz

 A nyugdíjrendszer totális átalakítását, a vegyes indexálás bevezetését, a nyugdíjbiztosítás önálló szakmai intézményrendszerének visszaállítását követeli egyebek között a döntéshozóknak írt kiáltványában a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa. A NYUSZET az átalakításhoz a napokban elkészült terjedelmes szakmai tanulmánnyal és konkrét javaslatokkal is hozzájárul.

A NYUSZET az idős korosztályért és a leendő nyugdíjasokért érzett társadalmi felelősségtől vezérelve az alábbi, szakmailag megalapozott intézkedéseket

követeli:

  1. A központi költségvetésből a nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra fordítható összeg érje el a 2008-2009-es válság alatti arányt, a GDP 11-11,5 %-át!
  2. A nettó átlagbér és az átlagnyugdíj arányának folyamatos közelítését!
  3. Méltányosabb, igazságosabb és fenntarthatóbb nyugdíjrendszert!
  4. Emberhez méltóbb, egészségesen megélhető nyugdíjas éveket!
  5. Stabil, kiszámítható finanszírozású társadalombiztosítási nyugdíjrendszert!
  6. A nyugdíjbiztosítás önálló szakmai intézményrendszerének a visszaállítását! Konzultációs és javaslattevő jogosítványokkal rendelkező, négyoldalú egyeztető fórum létrehozását!
  7. Az időskori anyagi, lakhatási, szociális és egészségügyi biztonság megteremtését.A szociális ellátás, az egészségügyi szolgáltatások fejlesztését, színvonaluk, hozzáférésük javítását!
  8. A rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségének visszaállítását!
  9. Azonos életút után különböző időpontban nyugdíjba vonulók indokolatlan nyugdíj különbözőségének korrigálását!
  10. A kiugróan magas jövedelmek utáni járulékplafon bevezetését, a szolgálati idő kiszámításának pontosítását, az arányosság megteremtését!
  11. Az induló nyugdíjak megállapítási módszerének módosítását!
  12. A nyugdíjak évenkénti emelésénél a vegyes indexálás bevezetését!

Budapest, 2021. március idusán

Gúr Nándor                                                     Juhász László

soros elnök                                                      alapító elnök