Bőhm Zsuzsa előadása a Budapesti Nyugdíjas Parlamenten, a jegyzőkönyv alapján

Átvizsgálva az ide vonatkozó törvényeket, megállapítható, hogy nem érvényesülnek a napi tapasztalatok alapján.

Törvény mondja ki, hogy az emberi méltóság sérthetetlen, ugyanakkor nincs így.

 A munkáltatók nem okos, hanem olcsó munkaerőt keresnek. Idősebb korban munkát keresők óriási hátrányban vannak, megalázó helyzetekbe kerülhetnek.

Az alacsony nyugdíjban részesülők felzárkóztatása elmaradt. A mezőgazdasági dolgozók nyugdíja igazságtalanul alacsony. A minimum nyugdíj több mint 10 éve nem emelkedett. A befizetett járulékok nem kerülnek vissza a nyugdíjasokhoz. A nyugdíjasok önkéntes munkája magasabb értéket képvisel, mintha személyi jövedelemadót fizetnének.

Ezeket a problémákat orvosolni kell. Az alacsony nyugdíjakat fel kell zárkóztatni. Vizsgálni kell a nők és férfiak közötti méltánytalan különbségeket. Figyelni és javítani a nyugdíjas társadalmon belüli feszültségeket.

Márta Edit előadása a Budapesti Nyugdíjas Parlamenten a jegyzőkönyv alapján

A Fővárosi Idősek Tanácsában a főváros és a nyugdíjas szervezetek képviselete biztosított. A kormány és a főváros politikája ezen a területen eltér.

A Fővárosi Önkormányzat nyugdíjas stratégiai tervet fogadott el 2021-2024 éves időszakra. A FIT bevonása a döntésekbe és az együttműködés folyamatos.

Rendszeres az egyeztetés a közlekedés, a gyógyfürdők, a programok szervezése, a lakhatás, oktatás, kultúra, egészségügy területén.

Információs irodát működtetnek 2022. óta, ahol segítséget nyújtanak a lakossági ügyek, támogatások intézéséhez.

Esélyegyenlőségi Stratégiát dolgoznak ki óvodától a nyugdíjig. Ez a program is a közgyűlés elé kerül.

Kölcsönös a tisztelet, jó az együttműködés. Köszönet a munkáért.

A Budapesti Nyugdíjas Parlament, 2023. évi határozata

A Budapesti Nyugdíjas Parlament 6. alkalommal tanácskozik, előkészítve a június közepére tervezett Országos Parlament munkáját.

A Budapesti  Nyugdíjas Parlament a nyugdíjas, idős korosztály problémáit gyűjtötte össze a helyi szervezeteken keresztül. Meghívtuk a budapesti nyugdíjas szervezeteket, az országos nyugdíjas szervezetek budapesti szervezeteit és a kerületi önkormányzatok mellett működő Idősügyi Tanácsokat, az Idősek klubjainak küldötteit.

Az előzetesen beérkezett és a parlament résztvevői által helyben elmondott problémákból állítjuk össze a határozatainkat az Országos Parlament részre. Az Országos Parlament összegezi a megyei javaslatokat, majd továbbítja a kormány, a köztársasági elnök, az országgyűlés elnöke és a parlamenti pártok részére, valamint nyilvánosságra hozza azokat.

Ebben az évben a magyar kormány és az Európai Unió közötti „Magyarország helyreállítási és ellenállóképességi terve” című megállapodás nyugdíjasokkal foglalkozó része kitüntetett figyelmet kap. Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi tervében cél, a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága, valamint egyenlőtlenségeinek csökkentése.

 A kormánynak a megállapodás szerint 2025. március 31-ig a megadott szempontok szerint előzetes társadalmi egyeztetés alapján törvényjavaslatot kell alkotni és azt az országgyűlésnek elfogadni. Fontosnak tartjuk, hogy ebben a dokumentumban a nyugdíjasok érdekei is megjelenjenek és a kormánnyal való tárgyalás alapját képezzék tárgyalóink számára.

Tehát a határozat foglalkozik a törvényhozók számára tett javaslatokkal és a fenti dokumentumhoz adott szempontokkal.

1/. A Budapesti Nyugdíjas Parlament 2023. május 30-án az alábbi javaslatokat teszi:

  1. az egészségügyi jogviszony rendszer a nyugdíjba menőket, a nyugdíjasokat további foglalkoztatás esetén a nyugdíjról való lemondással kényszeríti hátrányos helyzetbe, helyette az általános szabályokat kell alkalmazni,
  2. a nyugdíjból történő levonásoknál (MÁK, stb.) legyen a levonható összegnek olyan felső határa, hogy a maradvány a megélhetést biztosítsa.
  3. szociális bentlakásos ellátás (gondozás, ápolás) legyen hosszútávon (életvégig) biztonságos, megfizethető, és az igényekhez közelítsék a férőhelyek számát,
  4. állítsák vissza a szociális ellátás állami kötelezettségét,
  5. önkormányzati szociális támogatást, természetbeni ellátást (házi ápolás, házi gondozás, gyógytorna, stb.) a település nyugdíjas lakosságának normatívan finanszírozza a költségvetés,
  6. Legyen cél az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférés helyreállítása
  7. bővítsék a gyógyászat fejlődésének megfelelően – szélesebb körben, nagyobb mértékben, jobb minőségben – a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök támogatását,
  8. – az inflációra tekintettel emeljék a közgyógyellátás évi keretét  és a közgyógyellátásból kivett gyógyászati segédeszközöket tegyék vissza a támogatotti rendszerbe,

2/. A Budapesti Nyugdíjas Parlament a „Magyarország helyreállítási és ellenállóképességi terve” dokumentumban előírt törvényi változtatások irányára a következő javaslatot teszi:

  1. a módosítás a meglévő jogokat nem veheti el senkitől,
  2. a nyugdíjrendszer a nyugdíjasok és a leendő nyugdíjasok számára legyen átlátható és segítse a nyugdíjba vonulás egyéni tervezését,
  3. a nyugdíjkorhatárt ne emeljék tovább, kössék a népesség mindenkori egészségi állapotához
  4. A méltánytalanul elszegényedett nyugdíjasokat a költségvetés szociális fejezetének keretéből kell kompenzálni.
  5. Tegyék lehetővé a rugalmas nyugdíjba vonulást.
  6. Veszélyes munkakörben, több műszakban dolgozók korkedvezményes nyugdíjba vonulásban részesítése.
  7. A minimálbérhez hasonlóan minimálnyugdíj megállapítása
  8. Diplomásoknál a tanulmányi idő nyugdíjba történő beszámításának visszaállítása
  9.  a valorizációs rendszer ne hozza hátrányos helyzetbe a korábbi években nyugdíjba ment embereket,
  10. a szociális jellegű korrekciókat az állami költségvetés szociális fejezetének erre a célra elkülönített részéből fedezzék,
  11. az évenkénti nyugdíjemelés legyen összekötve az éves tervezett béremelkedéssel és az éves tervezett inflációval (svájci indexálás),
  12. a legszegényebb nyugdíjasok számára – jelenleg havi 135 ezer forint alatt – az előbbi módon számított emelésnél nagyobb mértékű emeléssel közelítsenek a medián értékhez,
  13. ösztönözzék a foglalkoztatókat, hogy segítsék munkavállalóik önerős nyugdíjtakarékosságát,
  14. az évek során kialakult méltánytalanságokat (férfiak és nők között, az ország különböző részein élők között, a nyugdíjazás éveitől függő eltérések között) a fenti szociális alap terhére kompenzálni kell,
  15. legyen felső határa a nyugdíj célra levonható járulék összegének és legyen felső határa a megállapítható állami nyugdíjnak,
  16. legyen minimuma a megállapítható nyugdíjnak – az adott időben érvényes létminimum összege –, a biztosítási elven számított összeg feletti részt a szociális alapból kiegészítve,

Igényeljük az Országos Parlamenttől, hogy javaslataink érvényesítése érdekében, szakmai képviselet útján vegyen részt a magyar nyugdíjrendszer átfogó felülvizsgálatában, működjön közre a társadalmi partnerekkel folytatandó, szakpolitikai egyeztetésekben, a konzultációk folyamatában.


A nagyvonalúság ára

Ismét nagyvonalúak vagyunk, mi magyar nyugdíjasok. Nem azért, mert olyan jól megy a sorsunk, magas az életszínvonalunk, és megtehetjük, hanem azért, mert elhisszük – vagy úgy teszünk, mintha elhinnénk – a kormánynak, hogy Mi vagyunk a nyertesei az elmúlt éveknek. Pedig a valóság teljesen más! Nem kell hozzá elkötelezett ellenzékinek lenni, csak nyitott szemmel járni, hogy felismerjük: ismét át lettünk verve!

Elismerjük, nem volt könnyű a mögöttünk hagyott néhány év kormányzati szempontból. Covid-járvány, a szomszédunkban zajló háború, a klímaváltozás hatásai, mind-mind gyors, és szakszerű reagálást, döntést igényelt, és tesz szükségessé jelenleg is. Hogy ezek miként váltak be, egyéni politikai szimpátia megítélni.

Ám nekünk, egyszerű nyugdíjasoknak sem volt könnyű, és ma sem az! Mi temettük el 48 495 (2023. 02. 14.) honfitársunkat, családtagunkat, barátunkat, többnyire korosztályunk tagjait a járvány áldozataként. Mi szenvedtük/szenvedjük meg leginkább az állami egészségügyi ellátás ellehetetlenülését, a szociális ellátás problémáit, az Európa-rekord élelmiszer inflációt, a gyógyszer- és gyógyászati eszközök áremelését, és sorolhatnám vég nélkül a nehézségeket.

Mi azonban megértőek vagyunk, hiszen megéltünk már nehezebb időszakot is. Amit nehezen viselünk, az, amikor nem néznek minket értelmes, gondolkodni képes, épeszű embernek! Pedig mostanában egyre gyakrabban ez utóbbit érezzük!

Mire alapozom ezt az érzést? Csak gondoljuk végig: minden kormányzati megnyilatkozásban azt halljuk évek óta, hogy a nehéz viszonyok közepette is kiemelt figyelmet fordítanak a nyugdíjasokra, az idős korosztály tagjainak megbecsülésére. Azt állítják, hogy folyamatosan megőrzik a nyugdíjak vásárlóerejét, az emelések megfelelnek az infláció mértékének, a juttatások pedig a törvényi előírásoknak.

Nézzük azonban a tényeket:

A 2021-es évben a több ütemben megvalósított nyugdíjemelés 4,8 %, míg a KSH által nyilvánosságra hozott éves infláció 5,1 % volt. Ez azt jelenti, hogy 0,3 %-al alacsonyabb volt az éves emelés, mint ami járt volna. Mondhatják, ez nem nagy eltérés. Ám attól még tény, hogy az akkori átlagnyugdíjra számítva ez havi 450 Ft, egész évre 5 400 Ft elmaradást jelent.

A 2022-es évre ez a különbség nagyobb, hiszen a 15,2 %-os inflációval szemben 14 %-os nyugdíjemelés történt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az előző évi elmaradással is számolva a havi emelés 2 660 Ft-al maradt el a szükségestől, éves szinten 31 920 Ft-ot hagyott minden nyugdíjas a központi költségvetésben.

Mindezek mellett egy kevésbé tudatosult adat: 2022 novemberében a kormány döntése alapján a GDP 4 %-ra prognosztizált éves növekedése alapján (0,5 % figyelembevételével) 10 000 Ft nyugdíjprémium kifizetése történt meg. Örültünk. Mindaddig, amíg a kormánydöntést követően 2 nappal Varga Mihály pénzügyminiszter be nem jelentette, hogy a gazdasági növekedés várhatóan eléri a 4,5 – 4,8 %-ot! Úgy tűnik, neki lesz igaza. A KSH gyorsjelentése alapján a 2022-es GDP növekedés mértéke 4,6 %! Ebben az esetben azonban már nem 10 000 Ft, hanem 22 000 Ft a jogszerűen kifizetendő összeg!

Mindezek alapján valóban igaz a kormányzati állítás? Valóban azt kaptuk, ami a törvények alapján jogszerűen jár? A válasz egyértelmű NEM! Mi nyugdíjasok azonban nagyvonalúak vagyunk: úgy teszünk, mintha minden rendben volna.

Vagy mégsem?

Mintha ma írta volna Csokonai Vitéz Mihály – és nem „A Reményhez”, hanem a magyar kormányhoz – a következő sorokat:

“Csak maradj magadnak!

Bíztatóm valál,

Hittem szép szavadnak:

Mégis megcsalál.”

Gondolatait lejegyezte:

Lukács András

Újra fesztivál!

Februárban az MSZP Kaposvári nyugdíjas tagozata tagjainak és civileknek 13 fős csapata ment Fonyódra, a híres Kolbászfesztiválra. A járvány miatt kimaradtak az elmúlt évek, most újra élvezhették a programokat. Megnézték a kézműves sátrak kínálatát, majd a Party sátorban csábultak el a kolbász-, hurka-, füstölt finomságok illatától.  A Sportcsarnok színpadán neves együttesek játszottak, a zenéiktől a csapat is táncra perdült.  A vendégeket finom kóstoló várta kolbászos szendvicsekből, pogácsákból, tea, forralt bor és pálinka kíséretében.  Nem sokáig hallgathatták a műsort, még kisétáltak szép napos időben a Balaton partra, majd vonattal utaztak haza.

Mit vár el a NYUSZET a következő kormánytól?

Alapvető elvárások a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) részéről a 2022-es országgyűlési választásokat követően a következő kormánytól, az időspolitikát  a nyugdíjakat és nyugdíjszerű ellátásokat érintően

  1. Az aktuális kormány részéről a nyugdíj és nyugdíjszerű ellátások finanszírozására 2023-tól a GDP legalább 10%-át fordítsák, ami GDP arányosan kevesebb, mint a pénzügyi gazdasági világválság idején (2008-2009) volt, és így is csak alulról közelíti az „EU GDP”-jéből e célokra felhasznált források arányát.

 A források felhasználását 2022-ben elinduló társadalmi egyeztetés alapozza meg, az intézkedések     pedig rövid, közép és hosszú távra szólóak legyenek (2023-tól induló, a következő ciklusra vonatkozó, néhány évtízedet érintő).

  • Elengedhetetlen tennivalók a nyugdíjrendszerrel kapcsolatosan (10 fontos lépés).

Rövid távon, 2023.01.01-i hatálybalépéssel:

  • Vegyes indexálás (rugalmasan), a gazdasági eredményekből a várható kereset növekedés figyelembevételével a nyugdíjasok is részesüljenek, (az emelés alsó határa az infláció mértéke).
  • A korbetöltött teljes jogú nyugdíjminimum a mindenkori nettó minimálbér (mai keretek között számított) 50%-át érje el, és kerüljön sor a méltányosság alapú nyugdíjkeret megduplázására, valamint a létminimum alatti nyugdíjak is nagyobb mértékben nőjenek a magas összegű nyugdíjaktól.
  • Rugalmas nyugdíjrendszer az aktuális korhatárt megelőző 2-3 évben (malus).
  • Idősökkel foglalkozó, javaslattevő és megállapodásra törekvő konzultációs fórum (kormány, nyugdíjas szervezetek) létrehozása.

A következő ciklusban (2023-2026):

  • Nyugdíjrendszer torzulásainak mérséklései, korrigálásai (szolgálati idő napra számítása, szolgálati időskála aránytalanságainak feloldása, valós nyugdíjas fogyasztói kosár alkalmazása, korrekciós célú nyugdíj emelések megtétele, nyugdíjjárulék plafon bevezetése, degresszió mérték és szint áttekintése), valamint a rokkantnyugdíjasok jogi helyzetének rendezése.
  • Önkéntes nyugdíjmegtakarítások kedvezőbb támogatása.
  • A mindenkori nettó átlagkereset 60%-át haladja meg a nyugdíjak átlaga, és az éves nyugdíj emeléseknek legyen egy meghatározott mértékű minimum összege.
  • Önálló szakmai nyugdíjbiztosítási intézmény rendszert, egyértelmű normatív finanszírozást, idősügyi ombudsmant, valós képviseletekkel bíró érdekegyeztetést.

Hosszú távon, 2026-ot követően:

  • Nemzedékek közötti szolidaritás további erősítése, az aktív élet és a nyugdíjas lét kiszámíthatóságának megerősítése.
  • A nyugdíjrendszer hosszútávú fenntarthatóságának, a biztonságos finanszírozhatóságának, a méltányos követelményeknek megvizsgálása, társadalmi egyeztetésen alapuló (mértékadóbb) nyugdíjrendszeren belüli korrekciók megtétele (amennyiben ezek szükségesek).
  • Elengedhetetlen tennivalók az időskort érintően (5 fontos lépés):
  • Idősügyi törvény megalkotása (szociális, lét-és közbiztonság, színvonalas a költségvetés részéről megfelelően finanszírozott egészségügyi ellátás, lakhatási feltételek biztosítása, képzés-foglalkoztathatóság, jövedelmi biztonság, generációk közötti kapcsolat erősítése, a magányosodás elkerülésének segítése, a társadalmi integrálódás erősítése, az elszegényedés megakadályozása,…).
  • Integrált szociális és egészségügyi rendszer (ISZER) összehangolt kialakítása.
  • Egészségben tölthető (nyugdíjas) időskori évek számának, növekedésének megalapozása.
  • Otthon ápolási erőforrások növelése, idősotthoni férőhelyek számának és minőségének emelése.
  • Az idős generációra együttműködni kívánó erőforrásként tekintsenek!

Juhász László                                                                                           Gúr Nándor

            NYUSZET                                                                                     NYUSZET Elnök

            Alapító elnök                                                                                                  

A kormány iszonyatosan nagy összegeket spórolt a nyugdíjasokon

Korózs Lajos | 2021. november 11. 10:30

Nyugdíjakról – nem a teljesség igényével.

Nem kéne hanyatt esni sem a kormány, sem néhány kormánypárti politikus minapi bejelentéseitől a „pénzesőt” illetően. Leginkább arról van szó, hogy a kormány betartja a törvényi kötelezettségét, mind az elmaradt nyugdíjemelések kiigazítása, mind a Bajnai-kormány által meghozott nyugdíjprémiumot illetően. Néhány olyan adatot osztok meg az olvasókkal, amit nem szokás górcső alá venni. Érdemes néhány évet (két évtizedet) figyelni, annak érdekében, hogy lássuk: a kormány a nyugdíjasokon iszonyatosan nagy összegeket spórolt, aminek töredékét méltóztatik most visszaadni. És itt az évről-évre alultervezett infláció következményeiről nem beszélek!

Mivel a magyar nyugdíjasok jövedelmének 89 százaléka az állami nyugdíjrendszerből származik (nyolc százalék munkajövedelem három százalék nyugdíj-megtakarítás) nem nehéz kikövetkeztetni, hogy a mindenkori nyugdíjasok mennyire kiszolgáltatottak az államnak/kormánynak!

A teljes cikk itt: https://bit.ly/3kEPQoA

A magyarok többségének nem tetszik a nyugdíjrendszer 2012-es átalakítása

A Fidesz-kormány egyik leginkább vitatott lépése a nyugdíjrendszer 2012-es átalakítása: ekkor szüntették meg ugyanis az úgynevezett svájci indexálást, ami azt jelentette, hogy a nyugdíjak éves emelkedését kizárólag az inflációhoz kötötték – és kötik most is -, a bérnövekedést nem veszik figyelembe. Emiatt szakadtak el egymástól a fizetések és a nyugdíjak az elmúlt 10 évben.

https://bit.ly/2ZuBY8D

Orbánék elvették az idősek nyugdíjának a negyedét

A NYUSZET egyébként még a tavasszal letett az asztalra egy 19 pontos javaslatcsomagot a nyugdíjasok helyzetének javítására. Ezek a tervek egy kormányváltás után valósulhatnak meg. Mi lesz, ha marad a mostani többség? Akkor még nagyobb lesz a baj, mert marad az alacsony nyugdíjemelés és maradnak a novemberben kiosztott cukorkák. Kiszámíthatóság, stabilitás kell a nyugdíjasoknak,

Beszélgetés Juhász Lászóval, a NYUSZET alapító elnökével.

https://nepszava.hu/3130527_orbanek-elvettek-az-idosek-nyugdijanak-a-negyedet

12 év FIDESZ kormányzás a nyugdíjasok szemszögéből

Vegyes indexálás helyett csak infláció követés, rokkantnyugdíjak, rugalmasság megszüntetése, nyugdíjjárulékplafon eltörlése – milliós nyugdíjak megjelenésének megteremtése miközben a legkisebb nyugdíjak összege 28 500 Ft, a bérek és a nyugdíjak közötti különbségek mértékadó növelése a nyugdíjak és a nyugdíjasok kárára!
Ezt a sort hosszan lehetne még folytatni

A nyuszet.hu honlapról

https://nyuszet.hu/wp-content/uploads/2021/07/12ev-FIDESZ-kormanyzas-a-nyugdijasok-szemszogebol-2.pdf