Villám József

1938-2024

Búcsúzunk Villám Józseftől, egy jó baráttól, egy igazi baloldali embertől, az MSZP nyugdíjas tagozatának tiszteletbeli elnökétől. Aki úgy ment el, hogy életének utolsó percéig azért dolgozott, hogy egy igazságosabb rendszer legyen hazánkban. Életét főleg az idős emberek életének a jobbá tétele vezérelte. Most nagy űrt hagyva maga után az egész nyugdíjas társadalom őszinte szomorúsággal gyászolja. Békés megpihenést kívánunk mindőnk Józsi bácsija.

Kiss Gábor

2024. június 7.

Összefoglaló

a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának 2023 évi tevékenységéről

A NYUSZET ebben az évben a fő figyelmet az igen magas infláció alakulására, a nyugdíjemelés elégtelen voltára és az időskorúak megélhetési nehézségeire fordította. Havonta elemeztük a KSH gyorstájékoztatóiban megjelent adatokat és több állásfoglalást, közleményt és nyílt levelet adtunk ki. Ezek jelentős média figyelmet kaptak.

Az év során nyolc plenáris ülést tartottunk és nyolc közleményt hoztunk nyilvánosságra.

  • 2023. január 13-án nyilatkozatot adtunk ki az év elején szükséges nyugdíjkorrekcióról.  Ebben felhívtuk a figyelmet arra, hogy az éves infláció 2022-ben 15,2 százalék volt, s hiába emelkedtek a nyugdíjak 14 százalékkal, a reálértékük 1,2 százalékkal csökkent. Követeltük, hogy a következő év elején – amikor a teljes éves infláció már ismerhető – legyen korrekt elszámolás, hogy az értékmegőrzés megvalósulhasson.

Január 16-án plenáris ülést tartottunk, amelyen meghallgattuk a 2022 évről szóló beszámolót, konzultációt folytattunk a Tanácsadó Testület bővítéséről és elfogadtuk a 2023 első féléves munkatervünket.

  • Február 21-én a plenáris ülésen előterjesztést fogadtunk el az új soros elnök megbízásáról, valamint véglegesítettük a 2023. évi munkatervet.

Február 27-én nyilatkozatban követeltük, hogyjogszabály-módosítással kell garantálni, hogy a nyugdíjak emelése feleljen meg az inflációnak, azaz a nyugdíjak reálértéke ne csökkenjen! Ennek megfelelően további 1,5 százalékkal kell emelni a nyugdíjakat!

  • Március 2-án Varga Zoltánnak, a Parlament Népjóléti Bizottsága elnökének meghívására részt vettünk egy mini konferencián, ahol a NYUSZET soros elnöke, a Tanácsadó Testület elnöke és egy tagja előadást tartottak a jelen lévő nyugdíjasszervezeti vezetők előtt.
  • Április 17-én „Nem alamizsnát kérünk, hanem a járandóságunkat!” címmel Nyit levelet írtunk Magyarország kormányához, amelyben követeltük, hogy a 2023-as évre tervezett 15% inflációs cél felülvizsgálata mellett, a kormány emelje meg a nyugdíjakat, valamintigényeltük, hogy soron kívül, visszamenőlegesen az előző két évben elmaradt 1,5%-os nyugdíjkiigazítás történjen meg.
  • Június 13-kihelyezett ülést tartottunk a XIII. kerületi Figaró kertben. Ezen a Tanácsadó Testület elnöke előterjesztésében első olvasatban tárgyaltuk a NYUSZET Európai Uniós delegációjával való várható tárgyalás koncepcióját, valamint a soros elnök beszámolt a munkatervünk 8. pontja szerinti „Reagálás a nyugdíjasokat érintő és foglalkoztató aktuális, közérdekű problémákra, közlemények összeállítása, médiajelenlét szervezése, szervezeti megnyilvánulások koordinálása” című feladat teljesítésének állásáról.
  • Július 10-én Nyílt levelet intéztünk az Idősek Tanácsa elnökéhez. Ebben megállapítottuk, hogy a januári 15%-os emelés ellenére az első félévben 10,1%-os vásárlóerő csökkenést szenvedtek el a nyugdíjasok. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjemelés jelenlegi rendszere láthatóan nem tudja megvédeni a nyugdíjasokat az infláció év közbeni hatásaitól.

A NYUSZET több mint kétszázezer tagja nevében két és fél millió időskorú érdekében arra kértük a miniszterelnök urat, hogy az elmúlt két év gyakorlatához hasonlóan kerüljön sor a novemberi, törvény szerinti emelés előtt, már augusztusban egy 3%-os, januárig visszamenőleges emelésre, továbbá szíveskedjék lehetővé tenni, hogy a NYUSZET képviselői ismertethessék érveiket és módszerüket az Idősek Tanácsa előtt, a nyugdíjak éves emelésének olyan átalakítására, melyek biztosítják a kormány azon ígéretének maradéktalan megvalósítását, hogy a nyugdíjemelés valós mértéke ne lehessen kevesebb, mint az adott évi átlagos infláció. A miniszterelnök úrnak írt levelünkre július végén Varga Mihály pénzügyminiszter úr válaszolt, amelyben kifejtette, hogy a jelenlegi törvényi szabályozás megfelelően biztosítja a nyugdíjak értékállandóságát így nincs szükség változtatásra. Levele végén jelezte viszont, hogy a helyreállítási terv keretében készítendő nyugdíjrendszeri változtatásoknál igényelni fogja szakmai észrevételeinket.

  • Augusztus 22-én válaszoltunk Varga M. pénzügyminiszter úr levelére, amelyben kértük, hogy a jelentés ez év végéig esedékes elkészítéséhez szükséges megbeszélésekre – a civil szféra képviseletében – a NYUSZET-et, mint a nyugdíjas társadalom érdekeinek egészét – a legnagyobb létszámú háttérrel – megjelenítő civil szervezetet meghívni, illetve az Európai Uniós partnereknél bejelenteni szíveskedjék.
  • Augusztus 23-án plenáris ülésen dr. Talyigás Katalin előterjesztésében elfogadtuk „Gondoskodáspolitika – Szociálpolitika: változások sora. Az Új Szociális Törvény és következményei” című anyagot, valamint dr. Weltner János előterjesztésében az „Egészségügyi helyzetkép” című tájékoztatást. Ezt követően Papp Katalin számolt be a beadott pályázat állásáról.
  • Szeptember 8-án Közleményt adtunk ki az infláció állásáról. Megismételtük két korábbi kérésünket, egyrészt egy azonnali, ez évi 3%-os visszamenőleges nyugdíj emelésre, illetve a megelőző két évben elmaradt 1,5%-os pótlólagos nyugdíjemelésre vonatkozóan.
  • Október 3-án az Idősek Világnapjához kapcsolódvamegrendeztük a Nyugdíjas Szervezetek Első Országos konferenciáját.

A Fővárosi Önkormányzat dísztermében megtartott „Mit tehetnek az önkormányzatok az idősekért – mit tehetnek az idősek a településekért?” című rendezvényt. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes köszöntötte a megjelenteket és előadásában ismertette a főváros helyzetét, valamint a fővárosban működő idősügyi szervezetekkel való kapcsolatot. Előadást tartott dr. Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége korábbi főtitkára, Pirisi Károly, ügyvezető, Budapest Esély Kft., a volt Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főigazgatója, valamint dr. Herczog László, korábbi szociális és munkaügyi miniszter, a NYUSZET Tanácsadó Testületének (TT) elnöke. A szünet után Herczog László moderálásával Panelbeszélgetést tartottunk, melynek résztvevői:

Tüttő Kata, Budapest főpolgármester-helyettese,

Horváth Jánosné, Parasznya polgármestere,

Bíróné Dienes Csilla, Szamossályi polgármestere

Rauh Edit, a NYUSZET TT tagja,

Talyigás Katalin, a NYUSZET TT tagja,

Weltner János, NYUSZET képviselő,

Lukács András, a NYUSZET TT tagja voltak

A rendkívül tartalmas és sikeres konferencia Juhász László soros elnök zárszavával fejeződött be.

  • Október 31-én plenáris ülésen Herczog László előterjesztésében megvitattuk a” Koncepció az EU-s delegációval tervezett találkozóhoz” című anyag második változatát, továbbá Várkonyi Júlia előterjesztésében a „Javaslat a módosított SZMSZ-re” című anyagot, első olvasatban, valamint megbeszélést folytattunk a nyugdíjemelés tényeiről.
  • November 7-én „Rólunk, de NE ismét nélkülünk!” cimmel sajtóközleményt adtunk ki, amelyben a NYUSZET felhívással fordula nyugdíjas szervezetek és szakértők sokszínű világához, hogy minél szélesebb körben összegyűjtve a mindennapi tapasztalatokat, alakítsák ki véleményüket, készítsék el javaslataikat a nyugdíjrendszer változtatásáról. Ez valódi legitimitást adhat a nyugdíjasok legfontosabb javaslatainak és követeléseinek.
  • November 10-én „Megkaptuk a nyugdíjkorrekciót?” címmel ismét a sajtóhoz fordultunk követelve a korrekt elszámolást
  • November 23-án plenáris ülésen a napirend előtt Palotás János tájékoztatásában megismertük a Lattman Tamással és Tóth Zoltánnal közös beadványukat az Európai Bizottsághoz, amelyben javasolják, hogy a választást ellenőrző nemzetközi megfigyelők ne csak a választás napjára érkezzenek, hanem a megelőző 3 hónapban folyamatos megfigyelést végezzenek a médiaegyensúly és a hirdetési felületek és csatornák kiegyensúlyozott hozzáférését illetően.

A napirend szerint megtárgyaltuk az SZMSZ második változatát.

         December 18-án tartottuk az év utolsó plenáris ülését

         Napirend előtt Varga Zoltán, az Országgyűlés Népjóléti Bizottsága elnöke, valamint Gy. Németh Erzsébet, szociális és nyugdíjügyi árnyékminiszter ismertette az Árnyékkormány Népjóléti Programjának Idősügyi fejezetét a NYUSZET tagjai számára és válaszoltak kérdéseinkre, javaslatainkra.

         Az első napirend keretében elfogadtuk a soros elnökség átadás átvételével kapcsolatos határozatot. Az SZMSZ harmadik változatát az alaposabb előkészítés érdekében levettük a napirendről.

A NYUSZET 2023-ban összesen 8 közleményt adott ki: januárban, februárban, áprilisban, júliusban, augusztusban, szeptemberben és novemberben kettőt. A sajtóban 2023. január 1-je és december 31-e között 242 alkalommal jelent meg a szervezet neve. Ehhez kapcsolódik még 14 televíziós, rádiós nyilatkozat (ATV, RTL Klub, Szeged TV, Klikk TV, Klubrádió, Info Rádió). Ez azt jelenti, hogy működik a korábban meghatározott cél: a NYUSZET legyen az egyik legelismertebb, mértékadó szervezet, amelyet nem kerülhetnek ki az újságírók, ha a nyugdíjasokkal kapcsolatos téma van napirenden. Vagyis, az újságírók, tévériporterek rendszeresen megkérdezték a NYUSZET soros elnökét egy adott témában. A szervezetet ma már az újságírók is a szakmailag elismerten hiteles „információforrásnak” tartják, amely minden egyes témában felkészült, nagy tudású szakértőkre támaszkodva alakítja ki álláspontját.

Összefoglalva:

A 2023-as év az elképesztően magas infláció és a még elképesztőbb élelmiszerár-növekedés jegyében telt. A NYUSZET ennek elsősorban a kisnyugdíjasokra gyakorolt romboló hatásaira igyekezett a kormányzat figyelmét felhívni, sajnos erősen mérsékelt sikerrel. Az infláció nyugdíjasokra vonatkozó hatásainak ellensúlyozására meglehetősen komoly, kidolgozott javaslatokat tettünk. Hiába.

Ennek ellenére eredményes évet zárt a NYUSZET, hiszen tagsága és ismertsége bővült, tényező lett a civil érdekképviseletek között.

Tevékenységünket folytatjuk. Kívánunk a következő évre, a következő soros elnökség számára az ideinél még konkrétabb sikereket!

Budapest, 2023. december 29.                                                 Juhász László

  soros elnök

Beszámoló tagozatunk 2023. évi tevékenységéről

Ez az esztendő sem tartozik az egyszerű, könnyen vehető esztendők közé.
Az Országos Nyugdíjas Tagozat az elmúlt évben is legfontosabb feladatának tartotta az MSZP programjának kialakításában és megvalósításában való részvételét, különös tekintettel a nyugdíjasok, járulékosok, és időskorúak érdekeinek érvényesítésére. Együttműködés és párbeszéd a civil szerveződésekkel, elsősorban a nyugdíjas érdekvédelmi és érdekképviseleti szervekkel. a nyugdíjasok élethelyzetének és élettapasztalatainak összegzése, megállapítások a tapasztalatok megküldése az MSZP országos elnöksége, a választmány, megyei/fővárosi és helyi tagozatok részére. A nyugdíjasok érdekeinek megjelenítése és annak képviselete. Tagozatunk szervezeti és működési rendszere az elmúlt években is folyamatosan bővült, kivittük a politizálást a pártközpont falai közül. Ebben a társadalmi légkörben különösen nagy volt a tagozat felelőssége, hogy képes legyen megtalálni működésének azon területeit, ahol megmutathatja tagjainak, hogy képes hangját hallatni. Jelenlegi működésünk legnagyobb értéke, hogy a párton belül, civil szervezetekben, szakszervezetekben és idősügyi fórumokon „mi is megszólalunk”, ha szűken is, de megtaláltuk a megszólalás új formáit, a működés szakmai kereteit, s nem utolsó sorban a partnereket, szövetségeseket ehhez a munkához. Mindezt a jelenlegi politikai keretek között értéknek kell, tekinteni.
Létkérdés, hogy az MSZP és a Nyugdíjas tagozat az ország egész területén jelen legyen. A láthatóság a jelenlét idősügyi politizálásunk sikerének alapfeltétele. Nem hagyhatjuk magukra lehetséges választóinkat, a nyugdíjasokat. Tagozatunk alapkövetelménynek tekinti, hogy a nyugdíjak ne veszítsék el értéküket. A jelenlegi inflációkövető rendszer egyáltalán nem eredményezi, hogy a nyugellátás megőrizné az értékét.
Az idősek és nyugdíjasok ügye nem „szociális ágazati” intézkedéseket igényel, a nyugdíjasok sorsát alkotmányos alapjogokban rögzített törvényekben kell biztostani.
Tagozatunk vezetősége tisztségüket és a vele járó megmérettetést azért vállalta, mert hiszünk abban, hogy az MSZP és a tagozat válaszút előtt áll: vagy a szervezeti tartalmi megújulás irányába mozdulunk el, vagy tovább folytatódik a párt és vele együtt a tagozat eróziója. Az elnökség az elmúlt két évben azon dolgozott, hogy az előbbi forgatókönyv valósuljon meg. Minden alkalmat megragadtunk arra, hogy hallassuk hangunkat a FIDESZ jogbiztonságot gyengítő lépéseivel szemben.
Tudomásul vettük, hogy az emberekhez nekünk kell közelebb mennünk, mert ők még mindig nem keresnek bennünket. Ezért a helyi tagozatok, az országos tagozat vezetői és tagjai egyre többen jelentek meg különböző párt és civil rendezvényeken, programokon. Az elnökség és helyi tagozataink többsége korábban sem hagyta el a pártolóinkkal való közvetlen kapcsolattartást.
Az országos nyugdíjas tagozatnak stratégiai célja, hogy a régi és új demokratikus társadalmi szervezetekkel, érdekképviseletekkel, a Nyugdíjasok Országos Képviseletével, a Nyugdíjasok Országos Szövetségével, a szakszervezeti nyugdíjas szervezetekkel, az Életet az Éveknek nyugdíjas egyesülettel és a NYUSZET-tel együttműködjen.
Tagozatunk nagyon fontosnak tartja, hogy a párt baloldali idősügyi politikáját tartalmazó elképzeléseit, terveit, intézkedéseit és a társadalom legszélesebb rétegéivel megismertesse. Tagozatunk tagságának több mint 30% a párton kívüli, ezen felül több ezer egyéni szimpatizánsunk van. Helyi szervezeteink részt vesznek az önkormányzatok idősügyi tanácsainak munkájában. A helyi és megyei tagozataink munkáját elsősorban a közösség építésére, a helyi nyugdíjasok társadalmi kapcsolatainak megerősítésére helyeztük. Az előző évek választási kudarcai megerősítették azt az alapvető tézist, miszerint cselekvő, működő helyi és megyei nyugdíjas tagozatok nélkül a pártban nem lehet eredményes nyugdíjpolitikát folytatni.
Ez évben javítottuk a tagozaton belüli információáramlást. Ezen a téren egyrészt a korábbi negatív tapasztalatok alapján kellett megfelelő változásokat találnunk, másrészt szükségből kellett erényt kovácsolnunk, Gergely József médiafelelősünk munkája nyomán frissítettük, megújítottuk internet honlapunkat, Facebook oldalunkat, amelyeken a párt hivatalos álláspontjai mellett politikusaink véleményei is nyomon követhetők, továbbá a tagozat tagjai, támogatóink, szimpatizánsaink – de akár a velünk egyet nem értők is -kifejthetik véleményüket.
2023 első felében a tényleges inflációnak megfelelő nyugdíjemelés érdekében a NYUSZET-tel közösen közleményt adtunk ki, cikkeket írtunk, média megszólalásokat tettünk, garanciákat követeltünk és követelünk a „becsületbeli ügy” (legalább inflációkövető nyugdíjemelés) betartása érdekében, amelyről a korábbiakban oly sokszor szólt maga a miniszterelnök is. A NYUSZET jelenleg és korábbi években is tagszervezetei révén tagjainak elérésével és a médián keresztül igen sok segítséget nyújt az érdeklődő nyugdíjasoknak, a hiteles megnyilvánulásaival és álláspontjainak rögzítésével hivatkozási alappal is szolgál az érdeklődők részére
Büszkék lehetünk arra, hogy kezdeményező alapítói közé tartoztunk a NYUSZET-nek

Tagozatunk 2023-ban is az Országos Választmány döntései és a hatályos párt alapszabály valamint kongresszusi határozatok figyelembe vételével végezte munkáját munkatervünk szerint az alábbi feladatokat teljesítettük:az előre meghatározott időpontokban minden hónapban megtartottuk az elnökségi üléseket. Az elnökségi ülések előadói: Molnár Zsolt, Komjáthi Imre, Kunhalmi Ágnes, Baja Ferenc, Gurmai Zita, Kiss Gábor, Tóth Bertalan, Hegyi Gyula, Hiller István, Gergely József, Katona Tamás, Gúr Nándor, Juhász László, Lukács András, Ungár Istvánné, és Villám József

januárban feldolgozva a megyei elnökök javaslatait megvitattuk és elfogadtuk az éves munkatervünket.

februárban meghallgattuk a megyei tagozatok munkatervét

  • márciusban a Nő tagozattal együttműködés további teendőinek megtárgyalása
  • áprilisban tájékoztatást kaptunk a párt Frakciójának munkájáról.
  • májusban Hiller István tájékoztatóját hallgattuk meg a választmány munkájáról, kiemelve a tagozatok, platformok tevékenységének jelentőségét.
    Gergely József előadásában tájékoztatót hallgattunk meg a tagozati honlap és Facebook oldalának működéséről.
  • júniusban Molnár Zsolt előadásában tájékoztatót hallhattunk az MSZP stratégiai elképzeléseiről. Katona Tamás ismertette a gazdasági válság várható hatásait. Baja Ferenc a Táncsics alapítvány munkájáról tartott előadást.
  • júliusban a NYUSZET munkájáról Gúr Nándor, Juhász László és Villám József számolt be. Ugyanezen az elnökségi ülésen a szociális törvény hatásairól tartottak előadást Kiss Gábor, (írásban) Keller Nándor és Lukács Pete Mária
  • augusztus 24-25 26-án Dunaújvárosban tartottuk a kihelyezett elnökségi ülést. Kihelyezett ülésen felszólalt Komjáthi Imre társelnökünk is.
    Az ülés megszervezésért és kivitelezéséért külön köszönet illeti meg Sümegi Lajos elnökségi tagunkat.
  • szeptember 8-án elnökségi ülésünket Kecskeméti Fehérasztal találkozón tartottuk meg. Tájékoztatót hallgattunk meg az önkormányzatok munkáját, időskorúakat érintő rendeletek érvényesüléséről, Előadók: Lukács András, Ungár Istvánné.
  • október 6-án az idősek világnapja alkalmából ünnepi beszédet mondott Komjáthi Imre az MSZP társelnöke, Kiss Gábor és Villám József
  • november 17-én tájékoztató a Választmány egész éves munkájáról Előadó. Hiller István
  • december 15-én évértékelő Molnár Zsolt, Kiss Gábor és Villám József
  • Néhány ajánlás a tagozat jövőbeni munkájához:-
  • Növelni kell a tagozat létszámát, azokban a megyékben ahol még nem alakult megyei tagozat ott létre kell azokat.
  • Napra kész állapotba kell hozni a tagozat adminisztrációját.
  • Ki kell dolgozni vagy megújítani a nyugdíjas civilszervezetekkel az
    együttműködési megállapodásokat.
  • Fel kell venni a kapcsolatot az Országgyűlési Frakcióval és olyan javaslatok kidolgozásával segíteni a frakció munkáját, amelyek a nyugdíjasok érdekeinek a legmegfelelőbbek.
  • Az MSZP alapszabály adta lehetőséggel élve a tagozat minden szintjén be kell vonni a munkába a párton kívüli és velünk szimpatizáló nyugdíjas társainkat.
  • Az elnökség munkájának hatékonyabbá tétele érdekében rendszeresé kell tenni az elnökség havonkénti üléseit.
  • A legfontosabb kormányintézkedések, a párt érdekében folyó fontos események naprakész ismereteinek megismerése végett az elnökségi ülésekre az adott tárgykörökben legjobban illetékes előadókat kell meghívni.
  • A tagozat tevékenysége soha korábban nem függött annyira a belső és külső körülmények változásaitól, mint az elmúlt években. A helyi, a megyei és országos vezetésének az előttünk álló időszakban fel kell számolni a régi beidegződéseket. Tudomásul kell vennünk, hogy tagozatunk nem egy szokványos civil szervezet, hanem az MSZP politikai szervezete. Legfőbb feladatunk a párt idősek és nyugdíjasok érdekvédelmi programjának megismertetése a széles társadalommal
    Nekünk időseknek mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a pártban visszaálljon a normális rend, az egymás iránti bizalom, megszűnjenek (ha és ahol van ilyen) a generációk közötti nézeteltérések, és végre összefogva konszolidált körülmények között tudjuk építeni a Magyar Szocialista Pártot.
  • Végezetül köszönet illeti az Országos tagozat tagjait, a megyei és helyi tagozatok kollektíváit, nyitottságukért, segítő és alkotó szándékú együttműködésükért, a tagozatok párton belül betöltött szerepének erősítéséért. Külön köszönet a megyei és helyi tagozatok vezetőinek akik sokszor erőn felüli munkával tudják végezni munkájukat. Köszönettel tartozunk a tagozatainkban tevékenykedő pártonkívüli szimpatizánsoknak akik közül már sokan párttagok lettek. Végül de nem utolsó sorban köszönettel tartozom Országos Tagozat elnökségi tagjainak akik nélkül az Országos Tagozat nem lenne ott ahol most van.

Kecskemét, 2023. december 15.

                                                                           Villám József

                                                                       Tiszteletbeli elnök

Bőhm Zsuzsa előadása a Budapesti Nyugdíjas Parlamenten, a jegyzőkönyv alapján

Átvizsgálva az ide vonatkozó törvényeket, megállapítható, hogy nem érvényesülnek a napi tapasztalatok alapján.

Törvény mondja ki, hogy az emberi méltóság sérthetetlen, ugyanakkor nincs így.

 A munkáltatók nem okos, hanem olcsó munkaerőt keresnek. Idősebb korban munkát keresők óriási hátrányban vannak, megalázó helyzetekbe kerülhetnek.

Az alacsony nyugdíjban részesülők felzárkóztatása elmaradt. A mezőgazdasági dolgozók nyugdíja igazságtalanul alacsony. A minimum nyugdíj több mint 10 éve nem emelkedett. A befizetett járulékok nem kerülnek vissza a nyugdíjasokhoz. A nyugdíjasok önkéntes munkája magasabb értéket képvisel, mintha személyi jövedelemadót fizetnének.

Ezeket a problémákat orvosolni kell. Az alacsony nyugdíjakat fel kell zárkóztatni. Vizsgálni kell a nők és férfiak közötti méltánytalan különbségeket. Figyelni és javítani a nyugdíjas társadalmon belüli feszültségeket.

Márta Edit előadása a Budapesti Nyugdíjas Parlamenten a jegyzőkönyv alapján

A Fővárosi Idősek Tanácsában a főváros és a nyugdíjas szervezetek képviselete biztosított. A kormány és a főváros politikája ezen a területen eltér.

A Fővárosi Önkormányzat nyugdíjas stratégiai tervet fogadott el 2021-2024 éves időszakra. A FIT bevonása a döntésekbe és az együttműködés folyamatos.

Rendszeres az egyeztetés a közlekedés, a gyógyfürdők, a programok szervezése, a lakhatás, oktatás, kultúra, egészségügy területén.

Információs irodát működtetnek 2022. óta, ahol segítséget nyújtanak a lakossági ügyek, támogatások intézéséhez.

Esélyegyenlőségi Stratégiát dolgoznak ki óvodától a nyugdíjig. Ez a program is a közgyűlés elé kerül.

Kölcsönös a tisztelet, jó az együttműködés. Köszönet a munkáért.

A Budapesti Nyugdíjas Parlament, 2023. évi határozata

A Budapesti Nyugdíjas Parlament 6. alkalommal tanácskozik, előkészítve a június közepére tervezett Országos Parlament munkáját.

A Budapesti  Nyugdíjas Parlament a nyugdíjas, idős korosztály problémáit gyűjtötte össze a helyi szervezeteken keresztül. Meghívtuk a budapesti nyugdíjas szervezeteket, az országos nyugdíjas szervezetek budapesti szervezeteit és a kerületi önkormányzatok mellett működő Idősügyi Tanácsokat, az Idősek klubjainak küldötteit.

Az előzetesen beérkezett és a parlament résztvevői által helyben elmondott problémákból állítjuk össze a határozatainkat az Országos Parlament részre. Az Országos Parlament összegezi a megyei javaslatokat, majd továbbítja a kormány, a köztársasági elnök, az országgyűlés elnöke és a parlamenti pártok részére, valamint nyilvánosságra hozza azokat.

Ebben az évben a magyar kormány és az Európai Unió közötti „Magyarország helyreállítási és ellenállóképességi terve” című megállapodás nyugdíjasokkal foglalkozó része kitüntetett figyelmet kap. Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi tervében cél, a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága, valamint egyenlőtlenségeinek csökkentése.

 A kormánynak a megállapodás szerint 2025. március 31-ig a megadott szempontok szerint előzetes társadalmi egyeztetés alapján törvényjavaslatot kell alkotni és azt az országgyűlésnek elfogadni. Fontosnak tartjuk, hogy ebben a dokumentumban a nyugdíjasok érdekei is megjelenjenek és a kormánnyal való tárgyalás alapját képezzék tárgyalóink számára.

Tehát a határozat foglalkozik a törvényhozók számára tett javaslatokkal és a fenti dokumentumhoz adott szempontokkal.

1/. A Budapesti Nyugdíjas Parlament 2023. május 30-án az alábbi javaslatokat teszi:

  1. az egészségügyi jogviszony rendszer a nyugdíjba menőket, a nyugdíjasokat további foglalkoztatás esetén a nyugdíjról való lemondással kényszeríti hátrányos helyzetbe, helyette az általános szabályokat kell alkalmazni,
  2. a nyugdíjból történő levonásoknál (MÁK, stb.) legyen a levonható összegnek olyan felső határa, hogy a maradvány a megélhetést biztosítsa.
  3. szociális bentlakásos ellátás (gondozás, ápolás) legyen hosszútávon (életvégig) biztonságos, megfizethető, és az igényekhez közelítsék a férőhelyek számát,
  4. állítsák vissza a szociális ellátás állami kötelezettségét,
  5. önkormányzati szociális támogatást, természetbeni ellátást (házi ápolás, házi gondozás, gyógytorna, stb.) a település nyugdíjas lakosságának normatívan finanszírozza a költségvetés,
  6. Legyen cél az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférés helyreállítása
  7. bővítsék a gyógyászat fejlődésének megfelelően – szélesebb körben, nagyobb mértékben, jobb minőségben – a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök támogatását,
  8. – az inflációra tekintettel emeljék a közgyógyellátás évi keretét  és a közgyógyellátásból kivett gyógyászati segédeszközöket tegyék vissza a támogatotti rendszerbe,

2/. A Budapesti Nyugdíjas Parlament a „Magyarország helyreállítási és ellenállóképességi terve” dokumentumban előírt törvényi változtatások irányára a következő javaslatot teszi:

  1. a módosítás a meglévő jogokat nem veheti el senkitől,
  2. a nyugdíjrendszer a nyugdíjasok és a leendő nyugdíjasok számára legyen átlátható és segítse a nyugdíjba vonulás egyéni tervezését,
  3. a nyugdíjkorhatárt ne emeljék tovább, kössék a népesség mindenkori egészségi állapotához
  4. A méltánytalanul elszegényedett nyugdíjasokat a költségvetés szociális fejezetének keretéből kell kompenzálni.
  5. Tegyék lehetővé a rugalmas nyugdíjba vonulást.
  6. Veszélyes munkakörben, több műszakban dolgozók korkedvezményes nyugdíjba vonulásban részesítése.
  7. A minimálbérhez hasonlóan minimálnyugdíj megállapítása
  8. Diplomásoknál a tanulmányi idő nyugdíjba történő beszámításának visszaállítása
  9.  a valorizációs rendszer ne hozza hátrányos helyzetbe a korábbi években nyugdíjba ment embereket,
  10. a szociális jellegű korrekciókat az állami költségvetés szociális fejezetének erre a célra elkülönített részéből fedezzék,
  11. az évenkénti nyugdíjemelés legyen összekötve az éves tervezett béremelkedéssel és az éves tervezett inflációval (svájci indexálás),
  12. a legszegényebb nyugdíjasok számára – jelenleg havi 135 ezer forint alatt – az előbbi módon számított emelésnél nagyobb mértékű emeléssel közelítsenek a medián értékhez,
  13. ösztönözzék a foglalkoztatókat, hogy segítsék munkavállalóik önerős nyugdíjtakarékosságát,
  14. az évek során kialakult méltánytalanságokat (férfiak és nők között, az ország különböző részein élők között, a nyugdíjazás éveitől függő eltérések között) a fenti szociális alap terhére kompenzálni kell,
  15. legyen felső határa a nyugdíj célra levonható járulék összegének és legyen felső határa a megállapítható állami nyugdíjnak,
  16. legyen minimuma a megállapítható nyugdíjnak – az adott időben érvényes létminimum összege –, a biztosítási elven számított összeg feletti részt a szociális alapból kiegészítve,

Igényeljük az Országos Parlamenttől, hogy javaslataink érvényesítése érdekében, szakmai képviselet útján vegyen részt a magyar nyugdíjrendszer átfogó felülvizsgálatában, működjön közre a társadalmi partnerekkel folytatandó, szakpolitikai egyeztetésekben, a konzultációk folyamatában.


A nagyvonalúság ára

Ismét nagyvonalúak vagyunk, mi magyar nyugdíjasok. Nem azért, mert olyan jól megy a sorsunk, magas az életszínvonalunk, és megtehetjük, hanem azért, mert elhisszük – vagy úgy teszünk, mintha elhinnénk – a kormánynak, hogy Mi vagyunk a nyertesei az elmúlt éveknek. Pedig a valóság teljesen más! Nem kell hozzá elkötelezett ellenzékinek lenni, csak nyitott szemmel járni, hogy felismerjük: ismét át lettünk verve!

Elismerjük, nem volt könnyű a mögöttünk hagyott néhány év kormányzati szempontból. Covid-járvány, a szomszédunkban zajló háború, a klímaváltozás hatásai, mind-mind gyors, és szakszerű reagálást, döntést igényelt, és tesz szükségessé jelenleg is. Hogy ezek miként váltak be, egyéni politikai szimpátia megítélni.

Ám nekünk, egyszerű nyugdíjasoknak sem volt könnyű, és ma sem az! Mi temettük el 48 495 (2023. 02. 14.) honfitársunkat, családtagunkat, barátunkat, többnyire korosztályunk tagjait a járvány áldozataként. Mi szenvedtük/szenvedjük meg leginkább az állami egészségügyi ellátás ellehetetlenülését, a szociális ellátás problémáit, az Európa-rekord élelmiszer inflációt, a gyógyszer- és gyógyászati eszközök áremelését, és sorolhatnám vég nélkül a nehézségeket.

Mi azonban megértőek vagyunk, hiszen megéltünk már nehezebb időszakot is. Amit nehezen viselünk, az, amikor nem néznek minket értelmes, gondolkodni képes, épeszű embernek! Pedig mostanában egyre gyakrabban ez utóbbit érezzük!

Mire alapozom ezt az érzést? Csak gondoljuk végig: minden kormányzati megnyilatkozásban azt halljuk évek óta, hogy a nehéz viszonyok közepette is kiemelt figyelmet fordítanak a nyugdíjasokra, az idős korosztály tagjainak megbecsülésére. Azt állítják, hogy folyamatosan megőrzik a nyugdíjak vásárlóerejét, az emelések megfelelnek az infláció mértékének, a juttatások pedig a törvényi előírásoknak.

Nézzük azonban a tényeket:

A 2021-es évben a több ütemben megvalósított nyugdíjemelés 4,8 %, míg a KSH által nyilvánosságra hozott éves infláció 5,1 % volt. Ez azt jelenti, hogy 0,3 %-al alacsonyabb volt az éves emelés, mint ami járt volna. Mondhatják, ez nem nagy eltérés. Ám attól még tény, hogy az akkori átlagnyugdíjra számítva ez havi 450 Ft, egész évre 5 400 Ft elmaradást jelent.

A 2022-es évre ez a különbség nagyobb, hiszen a 15,2 %-os inflációval szemben 14 %-os nyugdíjemelés történt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az előző évi elmaradással is számolva a havi emelés 2 660 Ft-al maradt el a szükségestől, éves szinten 31 920 Ft-ot hagyott minden nyugdíjas a központi költségvetésben.

Mindezek mellett egy kevésbé tudatosult adat: 2022 novemberében a kormány döntése alapján a GDP 4 %-ra prognosztizált éves növekedése alapján (0,5 % figyelembevételével) 10 000 Ft nyugdíjprémium kifizetése történt meg. Örültünk. Mindaddig, amíg a kormánydöntést követően 2 nappal Varga Mihály pénzügyminiszter be nem jelentette, hogy a gazdasági növekedés várhatóan eléri a 4,5 – 4,8 %-ot! Úgy tűnik, neki lesz igaza. A KSH gyorsjelentése alapján a 2022-es GDP növekedés mértéke 4,6 %! Ebben az esetben azonban már nem 10 000 Ft, hanem 22 000 Ft a jogszerűen kifizetendő összeg!

Mindezek alapján valóban igaz a kormányzati állítás? Valóban azt kaptuk, ami a törvények alapján jogszerűen jár? A válasz egyértelmű NEM! Mi nyugdíjasok azonban nagyvonalúak vagyunk: úgy teszünk, mintha minden rendben volna.

Vagy mégsem?

Mintha ma írta volna Csokonai Vitéz Mihály – és nem „A Reményhez”, hanem a magyar kormányhoz – a következő sorokat:

“Csak maradj magadnak!

Bíztatóm valál,

Hittem szép szavadnak:

Mégis megcsalál.”

Gondolatait lejegyezte:

Lukács András

Újra fesztivál!

Februárban az MSZP Kaposvári nyugdíjas tagozata tagjainak és civileknek 13 fős csapata ment Fonyódra, a híres Kolbászfesztiválra. A járvány miatt kimaradtak az elmúlt évek, most újra élvezhették a programokat. Megnézték a kézműves sátrak kínálatát, majd a Party sátorban csábultak el a kolbász-, hurka-, füstölt finomságok illatától.  A Sportcsarnok színpadán neves együttesek játszottak, a zenéiktől a csapat is táncra perdült.  A vendégeket finom kóstoló várta kolbászos szendvicsekből, pogácsákból, tea, forralt bor és pálinka kíséretében.  Nem sokáig hallgathatták a műsort, még kisétáltak szép napos időben a Balaton partra, majd vonattal utaztak haza.

Mit vár el a NYUSZET a következő kormánytól?

Alapvető elvárások a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) részéről a 2022-es országgyűlési választásokat követően a következő kormánytól, az időspolitikát  a nyugdíjakat és nyugdíjszerű ellátásokat érintően

  1. Az aktuális kormány részéről a nyugdíj és nyugdíjszerű ellátások finanszírozására 2023-tól a GDP legalább 10%-át fordítsák, ami GDP arányosan kevesebb, mint a pénzügyi gazdasági világválság idején (2008-2009) volt, és így is csak alulról közelíti az „EU GDP”-jéből e célokra felhasznált források arányát.

 A források felhasználását 2022-ben elinduló társadalmi egyeztetés alapozza meg, az intézkedések     pedig rövid, közép és hosszú távra szólóak legyenek (2023-tól induló, a következő ciklusra vonatkozó, néhány évtízedet érintő).

  • Elengedhetetlen tennivalók a nyugdíjrendszerrel kapcsolatosan (10 fontos lépés).

Rövid távon, 2023.01.01-i hatálybalépéssel:

  • Vegyes indexálás (rugalmasan), a gazdasági eredményekből a várható kereset növekedés figyelembevételével a nyugdíjasok is részesüljenek, (az emelés alsó határa az infláció mértéke).
  • A korbetöltött teljes jogú nyugdíjminimum a mindenkori nettó minimálbér (mai keretek között számított) 50%-át érje el, és kerüljön sor a méltányosság alapú nyugdíjkeret megduplázására, valamint a létminimum alatti nyugdíjak is nagyobb mértékben nőjenek a magas összegű nyugdíjaktól.
  • Rugalmas nyugdíjrendszer az aktuális korhatárt megelőző 2-3 évben (malus).
  • Idősökkel foglalkozó, javaslattevő és megállapodásra törekvő konzultációs fórum (kormány, nyugdíjas szervezetek) létrehozása.

A következő ciklusban (2023-2026):

  • Nyugdíjrendszer torzulásainak mérséklései, korrigálásai (szolgálati idő napra számítása, szolgálati időskála aránytalanságainak feloldása, valós nyugdíjas fogyasztói kosár alkalmazása, korrekciós célú nyugdíj emelések megtétele, nyugdíjjárulék plafon bevezetése, degresszió mérték és szint áttekintése), valamint a rokkantnyugdíjasok jogi helyzetének rendezése.
  • Önkéntes nyugdíjmegtakarítások kedvezőbb támogatása.
  • A mindenkori nettó átlagkereset 60%-át haladja meg a nyugdíjak átlaga, és az éves nyugdíj emeléseknek legyen egy meghatározott mértékű minimum összege.
  • Önálló szakmai nyugdíjbiztosítási intézmény rendszert, egyértelmű normatív finanszírozást, idősügyi ombudsmant, valós képviseletekkel bíró érdekegyeztetést.

Hosszú távon, 2026-ot követően:

  • Nemzedékek közötti szolidaritás további erősítése, az aktív élet és a nyugdíjas lét kiszámíthatóságának megerősítése.
  • A nyugdíjrendszer hosszútávú fenntarthatóságának, a biztonságos finanszírozhatóságának, a méltányos követelményeknek megvizsgálása, társadalmi egyeztetésen alapuló (mértékadóbb) nyugdíjrendszeren belüli korrekciók megtétele (amennyiben ezek szükségesek).
  • Elengedhetetlen tennivalók az időskort érintően (5 fontos lépés):
  • Idősügyi törvény megalkotása (szociális, lét-és közbiztonság, színvonalas a költségvetés részéről megfelelően finanszírozott egészségügyi ellátás, lakhatási feltételek biztosítása, képzés-foglalkoztathatóság, jövedelmi biztonság, generációk közötti kapcsolat erősítése, a magányosodás elkerülésének segítése, a társadalmi integrálódás erősítése, az elszegényedés megakadályozása,…).
  • Integrált szociális és egészségügyi rendszer (ISZER) összehangolt kialakítása.
  • Egészségben tölthető (nyugdíjas) időskori évek számának, növekedésének megalapozása.
  • Otthon ápolási erőforrások növelése, idősotthoni férőhelyek számának és minőségének emelése.
  • Az idős generációra együttműködni kívánó erőforrásként tekintsenek!

Juhász László                                                                                           Gúr Nándor

            NYUSZET                                                                                     NYUSZET Elnök

            Alapító elnök                                                                                                  

A kormány iszonyatosan nagy összegeket spórolt a nyugdíjasokon

Korózs Lajos | 2021. november 11. 10:30

Nyugdíjakról – nem a teljesség igényével.

Nem kéne hanyatt esni sem a kormány, sem néhány kormánypárti politikus minapi bejelentéseitől a „pénzesőt” illetően. Leginkább arról van szó, hogy a kormány betartja a törvényi kötelezettségét, mind az elmaradt nyugdíjemelések kiigazítása, mind a Bajnai-kormány által meghozott nyugdíjprémiumot illetően. Néhány olyan adatot osztok meg az olvasókkal, amit nem szokás górcső alá venni. Érdemes néhány évet (két évtizedet) figyelni, annak érdekében, hogy lássuk: a kormány a nyugdíjasokon iszonyatosan nagy összegeket spórolt, aminek töredékét méltóztatik most visszaadni. És itt az évről-évre alultervezett infláció következményeiről nem beszélek!

Mivel a magyar nyugdíjasok jövedelmének 89 százaléka az állami nyugdíjrendszerből származik (nyolc százalék munkajövedelem három százalék nyugdíj-megtakarítás) nem nehéz kikövetkeztetni, hogy a mindenkori nyugdíjasok mennyire kiszolgáltatottak az államnak/kormánynak!

A teljes cikk itt: https://bit.ly/3kEPQoA