Tízezrek várakoznak kilátástalanul

Egyre több 65 év feletti idős ember szorul segítségre, gondozásra vagy ápolásra, de az ellátó hálózat nem képes lépést tartani a növekvő igényekkel. Már az az adat is megdöbbentő, hogy az 1,8 milliós 65 év feletti korosztályból 1,3 millióan valamilyen korlátozottsággal élnek, de házi segítségnyújtásban csak 7 százalékuk részesül, idősotthoni ellátásban pedig mindössze 3 százalékuk.

Valamilyen bentlakásos elhelyezésre 33 ezer 822 idős ember várt,

olvasható a Népszava 2019. május 11-i cikkében.

 

“Tízezrek várakoznak kilátástalanul” bővebben

Együttműködési szándéknyilatkozat a nyugdíjasok érdekében

A Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület felhívta az uniós választáson induló pártokat, kössenek együttműködési szándéknyilatkozatot: képviselni fogják az idős embereknek a Nyugdíjas Parlamenten megfogalmazott érdekeit az Európai Parlamentben. Elsőre az MSZP reagált, április 29-én meg is történt az ünnepélyes, sajtó nyilvános aláírás.

Tóth Bertalan elmondta, hogy a programban már benne van az európai minimálbér és európai minimál nyugdíj követelése, támogatják a vegyes indexálású évenkénti nyugdíjemelést is.

Korózs Lajos arról is beszélt, hogy problémásnak tartják azt az éves nyugdíjemelési gyakorlatot, amelyik szándékosan alátervez. Ezzel a nyugdíjasok hitelezik a kormányt.

Ujhelyi István megfogadta a nyugdíjas érdekek uniós parlamenti képviseletét, beszélt arról is, hogy az idős emberektől elszakad a családjuk a kivándorlási kényszer miatt. Miközben a kormány nem figyel a nyugdíjasokra, bemutatta azt az 5 pontot is, aminek a képviseletére szerződnek:

  • legyen az európai minimális bér 240 ezer forint,
  • legyen az európai minimális nyugdíj 95 ezer forint,
  • legyen európai szintű egészségügyi ellátás,
  • legyen vegyes indexálású nyugdíjemelés,
  • legyen állandó és érdemi érdekegyeztetés.

Az aláíráson jelen volt Tóth Bertalan MSZP elnök, Karácsony Mihály NYOPE elnök, Korózs Lajos Népjóléti bizottság elnök, valamint Ujhelyi István és Szanyi Tibor európai uniós parlamenti képviselők és -jelöltek. Jelen voltak a Nyugdíjas Parlamentet szervező szervezetek vezetői, képviselői (NYOK, MASZSZ, NYOSZ, MSZP Nyugdíjas Tagozat).

Az MSZP fogja képviselni a nyugdíjasok érdekeit Brüsszelben

Dr. Tóth Bertalan: A nyugdíjasok ügyét kiemelten kezeli a szocialista párt. Hosszú évtizedek óta dolgozunk azért, hogy a magyar nyugdíjasok életkörülményei javuljanak, de az elmúlt tíz évben azt látjuk, nagyon nehéz a megélhetésük.Részletek➡ https://bit.ly/2WdLJBC

Gepostet von MSZP am Montag, 29. April 2019

Dr. Tóth Bertalan és Ujhelyi István dr. a patkánykormányzásról.

Gepostet von MSZP am Montag, 29. April 2019

Arra a pártra kell szavazni, amelyik szóba áll a nyugdíjasokkal!

Az MSZP Nyugdíjas Tagozat Kecskeméten tartotta áprilisi ülését. Szakács László, az MSZP elnökhelyettese és Szanyi Tibor európai uniós parlamenti képviselő, alelnök volt vendégünk. Fontos témáink voltak az egészségügy és a  lakhatás helyzete. Az egészségügynél olyan ellátást szeretnénk, ami mindenki számára elérhető, szolidaritási alapon működik a befizetett adóból/járulékból és ezért a megfelelő szintű ellátást kapjuk. Az orvosoknak legalább a szlovákiainak megfelelő bért kell adni, ami a hazai duplája.

A mostani helyzetben megfizethetetlen a lakásbérlet, ami miatt sokan külföldre kényszerülnek vagy az utcára kerülnek. Mivel a lakhatás válsága nem csak itthon létezik, uniós támogatással kell közösségi bérlakásépítési programot indítani.

Május 26-án lesz az uniós választás. Minden nyugdíjas szavazáskor gondoljon arra: olyan pártra kell szavazni, amelyik szóba áll az idősekkel, és az érdekeiket  képviselni is tudja az uniós parlamentben.

 

Az Országos Nyugdíjas Parlament javaslata a jövő évi költségvetés tervezetéhez

Az idősek szövetségeseket keresnek az évenkénti nyugdíjemelés elmúlt évi gyakorlatának megváltoztatására és helyette a vegyes indexálás intézményesítéséhez.

Az Országos Nyugdíjas Parlament III. ülése azt kezdeményezi a jövő évi költségvetési tervezet előkészítőinél, hogy az idősek szempontjából a legfontosabbnak tartott javaslatukat építsék be az Országgyűlés elé kerülő tervezetbe. Az idősek azt szeretnék, hogy az évenként nyugdíjemelés mértékének meghatározása során a tervezet fogyasztói áremelkedés mellett a tervezet bruttó bérnövekedést is vegyék figyelembe. (vegyes indexálás) Az elmúlt évek gyakorlata az eredményezte, hogy jelentősen nőtt a szakadék a bérek és a nyugdíjak között. A nyugdíjak reálértékének megőrzése mellett lényegesen csökkent a nyugellátásban részesültek által vásárolható áruk és szolgáltatások mennyisége.
Az idősek képviselői a napokban felkeresik az egyéni körzetekben megválasztott országgyűlési képviselőket és a kormány illetékeseit, arra kérik őket, hogy támogassák ők is a nyugdíjasok javaslatait.
Kiadó: Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület

 

 

Az MSZP frakció dolgozik a kormány helyett a rokkantnyugdíjasok ügyében

Március 29-én az Országgyűlés MSZP frakciója a kormány helyett nyújtott be határozati javaslatot az országgyűlésnek „a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló szabályozás felülvizsgálatához szükséges intézkedésekről”, azaz a rokkantnyugdíjasok ügyében, mivel a kormány az Alkotmánybíróság által megadott március 31-i határidőig ezt nem tette meg.

Miről szól a javaslat:

  • a megváltozott munkaképességűvé válás időpontjában betöltött életkor alapján, differenciáltan állapítsák meg (magasabb életkorhoz több biztosítási idő legyen szükséges), majd az elbírálás során ne csak az igénybejelentést megelőző időszakban elért, hanem az érintett által bármikor megszerzett biztosításban töltött időt is vegyék figyelembe,
  • törvényben határozzák meg az állapotjavulás fogalmát, miszerint állapotjavulás az orvos szakma szabályai alapján az érintett egészségi állapotában végbemenő olyan pozitív változás, ami egyidejűleg a komplex minősítési rendszerben minősítési kategória változását is eredményezi,
  • az ellátás összegének meghatározása során a tényleges fizikai állapotjavulás mértékére, illetőleg a 2012. január 1. napját megelőzően megállapított rokkantsági nyugdíj összegére is legyenek tekintettel,
  • azt pedig felsőhatár nélkül a havi átlagjövedelemként a korábban alapul vett havi átlagjövedelemnek az évente bekövetkezett fogyasztói árnövekedés mértékével növelt összege állapítsák meg,
  • törvényben határozzák meg, hogy a rehabilitáció, különösen a foglalkoztatási rehabilitáció mikor tekinthető sikeresnek,
  • rehabilitáció sikerességének előmozdítása érdekében megfelelő átképzési rendszert alakítsanak ki,
  • a rokkantnyugdíjassági rendszer korábbi átalakításának kárvallottjai pedig kapjanak kártérítést.

Ismert, hogy 2012-től a kormány megszüntette a rokkantnyugdíjat, egy bonyolult vizsgálat után megállapíthattak ellátást, ami sokkal kisebb volt a rokkantnyugdíj összegénél. Akkor a magyarázat a pazarlás csökkentése volt, az eredmény sok tízezer ember egyetlen jövedelmének az elvétele vagy lényeges csökkentése, „ne lógjon, hanem keressen munkát”.

Voltak utcára kerülők, öngyilkosok, csak elhelyezkedni tudók nem. Az Alkotmánybírósághoz is fordultak, akik hat év után, 2018. november 9-én kimondták, hogy a törvény törvénytelen volt és kötelezték a kormányt a 2019. március 31-ig történő korrekcióra.

A miniszterelnök válasza

A Nyugdíjas Parlament határozatában előírta, hogy az egyesület tájékoztassa a hozott határozatáról a köztársasági elnököt, miniszterelnököt, parlamenti frakciókat, médiát. Ebben kértük a vegyes indexálást és idősügyekben érdemi egyeztető fórumot.

A köztársasági elnök hivatala udvariasan elhárította a kérést, nincs ebben feladata a köztársasági elnöknek (bizonyára nem figyeltek a törvény kezdeményezési jogra, a törvények visszaküldésére, alkotmánybírósághoz küldésére).

Most a miniszterelnöki hivatal válaszolt – itt olvasható – delegálta a témát az EMMI államtitkárához, Novák Katalinhoz. Meglátjuk, mi lesz.