Kategória: országos

Villám József

1938-2024

Búcsúzunk Villám Józseftől, egy jó baráttól, egy igazi baloldali embertől, az MSZP nyugdíjas tagozatának tiszteletbeli elnökétől. Aki úgy ment el, hogy életének utolsó percéig azért dolgozott, hogy egy igazságosabb rendszer legyen hazánkban. Életét főleg az idős emberek életének a jobbá tétele vezérelte. Most nagy űrt hagyva maga után az egész nyugdíjas társadalom őszinte szomorúsággal gyászolja. Békés megpihenést kívánunk mindőnk Józsi bácsija.

Kiss Gábor

2024. június 7.

Ez az esztendő sem tartozik az egyszerű, könnyen vehető esztendők közé.
Az Országos Nyugdíjas Tagozat az elmúlt évben is legfontosabb feladatának tartotta az MSZP programjának kialakításában és megvalósításában való részvételét, különös tekintettel a nyugdíjasok, járulékosok, és időskorúak érdekeinek érvényesítésére. Együttműködés és párbeszéd a civil szerveződésekkel, elsősorban a nyugdíjas érdekvédelmi és érdekképviseleti szervekkel. a nyugdíjasok élethelyzetének és élettapasztalatainak összegzése, megállapítások a tapasztalatok megküldése az MSZP országos elnöksége, a választmány, megyei/fővárosi és helyi tagozatok részére. A nyugdíjasok érdekeinek megjelenítése és annak képviselete. Tagozatunk szervezeti és működési rendszere az elmúlt években is folyamatosan bővült, kivittük a politizálást a pártközpont falai közül. Ebben a társadalmi légkörben különösen nagy volt a tagozat felelőssége, hogy képes legyen megtalálni működésének azon területeit, ahol megmutathatja tagjainak, hogy képes hangját hallatni. Jelenlegi működésünk legnagyobb értéke, hogy a párton belül, civil szervezetekben, szakszervezetekben és idősügyi fórumokon „mi is megszólalunk”, ha szűken is, de megtaláltuk a megszólalás új formáit, a működés szakmai kereteit, s nem utolsó sorban a partnereket, szövetségeseket ehhez a munkához. Mindezt a jelenlegi politikai keretek között értéknek kell, tekinteni.
Létkérdés, hogy az MSZP és a Nyugdíjas tagozat az ország egész területén jelen legyen. A láthatóság a jelenlét idősügyi politizálásunk sikerének alapfeltétele. Nem hagyhatjuk magukra lehetséges választóinkat, a nyugdíjasokat. Tagozatunk alapkövetelménynek tekinti, hogy a nyugdíjak ne veszítsék el értéküket. A jelenlegi inflációkövető rendszer egyáltalán nem eredményezi, hogy a nyugellátás megőrizné az értékét.
Az idősek és nyugdíjasok ügye nem „szociális ágazati” intézkedéseket igényel, a nyugdíjasok sorsát alkotmányos alapjogokban rögzített törvényekben kell biztostani.
Tagozatunk vezetősége tisztségüket és a vele járó megmérettetést azért vállalta, mert hiszünk abban, hogy az MSZP és a tagozat válaszút előtt áll: vagy a szervezeti tartalmi megújulás irányába mozdulunk el, vagy tovább folytatódik a párt és vele együtt a tagozat eróziója. Az elnökség az elmúlt két évben azon dolgozott, hogy az előbbi forgatókönyv valósuljon meg. Minden alkalmat megragadtunk arra, hogy hallassuk hangunkat a FIDESZ jogbiztonságot gyengítő lépéseivel szemben.
Tudomásul vettük, hogy az emberekhez nekünk kell közelebb mennünk, mert ők még mindig nem keresnek bennünket. Ezért a helyi tagozatok, az országos tagozat vezetői és tagjai egyre többen jelentek meg különböző párt és civil rendezvényeken, programokon. Az elnökség és helyi tagozataink többsége korábban sem hagyta el a pártolóinkkal való közvetlen kapcsolattartást.
Az országos nyugdíjas tagozatnak stratégiai célja, hogy a régi és új demokratikus társadalmi szervezetekkel, érdekképviseletekkel, a Nyugdíjasok Országos Képviseletével, a Nyugdíjasok Országos Szövetségével, a szakszervezeti nyugdíjas szervezetekkel, az Életet az Éveknek nyugdíjas egyesülettel és a NYUSZET-tel együttműködjen.
Tagozatunk nagyon fontosnak tartja, hogy a párt baloldali idősügyi politikáját tartalmazó elképzeléseit, terveit, intézkedéseit és a társadalom legszélesebb rétegéivel megismertesse. Tagozatunk tagságának több mint 30% a párton kívüli, ezen felül több ezer egyéni szimpatizánsunk van. Helyi szervezeteink részt vesznek az önkormányzatok idősügyi tanácsainak munkájában. A helyi és megyei tagozataink munkáját elsősorban a közösség építésére, a helyi nyugdíjasok társadalmi kapcsolatainak megerősítésére helyeztük. Az előző évek választási kudarcai megerősítették azt az alapvető tézist, miszerint cselekvő, működő helyi és megyei nyugdíjas tagozatok nélkül a pártban nem lehet eredményes nyugdíjpolitikát folytatni.
Ez évben javítottuk a tagozaton belüli információáramlást. Ezen a téren egyrészt a korábbi negatív tapasztalatok alapján kellett megfelelő változásokat találnunk, másrészt szükségből kellett erényt kovácsolnunk, Gergely József médiafelelősünk munkája nyomán frissítettük, megújítottuk internet honlapunkat, Facebook oldalunkat, amelyeken a párt hivatalos álláspontjai mellett politikusaink véleményei is nyomon követhetők, továbbá a tagozat tagjai, támogatóink, szimpatizánsaink – de akár a velünk egyet nem értők is -kifejthetik véleményüket.
2023 első felében a tényleges inflációnak megfelelő nyugdíjemelés érdekében a NYUSZET-tel közösen közleményt adtunk ki, cikkeket írtunk, média megszólalásokat tettünk, garanciákat követeltünk és követelünk a „becsületbeli ügy” (legalább inflációkövető nyugdíjemelés) betartása érdekében, amelyről a korábbiakban oly sokszor szólt maga a miniszterelnök is. A NYUSZET jelenleg és korábbi években is tagszervezetei révén tagjainak elérésével és a médián keresztül igen sok segítséget nyújt az érdeklődő nyugdíjasoknak, a hiteles megnyilvánulásaival és álláspontjainak rögzítésével hivatkozási alappal is szolgál az érdeklődők részére
Büszkék lehetünk arra, hogy kezdeményező alapítói közé tartoztunk a NYUSZET-nek

Tagozatunk 2023-ban is az Országos Választmány döntései és a hatályos párt alapszabály valamint kongresszusi határozatok figyelembe vételével végezte munkáját munkatervünk szerint az alábbi feladatokat teljesítettük:az előre meghatározott időpontokban minden hónapban megtartottuk az elnökségi üléseket. Az elnökségi ülések előadói: Molnár Zsolt, Komjáthi Imre, Kunhalmi Ágnes, Baja Ferenc, Gurmai Zita, Kiss Gábor, Tóth Bertalan, Hegyi Gyula, Hiller István, Gergely József, Katona Tamás, Gúr Nándor, Juhász László, Lukács András, Ungár Istvánné, és Villám József

januárban feldolgozva a megyei elnökök javaslatait megvitattuk és elfogadtuk az éves munkatervünket.

februárban meghallgattuk a megyei tagozatok munkatervét

• márciusban a Nő tagozattal együttműködés további teendőinek megtárgyalása
• áprilisban tájékoztatást kaptunk a párt Frakciójának munkájáról.
• májusban Hiller István tájékoztatóját hallgattuk meg a választmány munkájáról, kiemelve a tagozatok, platformok tevékenységének jelentőségét.
  Gergely József előadásában tájékoztatót hallgattunk meg a tagozati honlap és Facebook oldalának működéséről.
• júniusban Molnár Zsolt előadásában tájékoztatót hallhattunk az MSZP stratégiai elképzeléseiről. Katona Tamás ismertette a gazdasági válság várható hatásait. Baja Ferenc a Táncsics alapítvány munkájáról tartott előadást.
• júliusban a NYUSZET munkájáról Gúr Nándor, Juhász László és Villám József számolt be. Ugyanezen az elnökségi ülésen a szociális törvény hatásairól tartottak előadást Kiss Gábor, (írásban) Keller Nándor és Lukács Pete Mária
• augusztus 24-25 26-án Dunaújvárosban tartottuk a kihelyezett elnökségi ülést. Kihelyezett ülésen felszólalt Komjáthi Imre társelnökünk is.
  Az ülés megszervezésért és kivitelezéséért külön köszönet illeti meg Sümegi Lajos elnökségi tagunkat.
• szeptember 8-án elnökségi ülésünket Kecskeméti Fehérasztal találkozón tartottuk meg. Tájékoztatót hallgattunk meg az önkormányzatok munkáját, időskorúakat érintő rendeletek érvényesüléséről, Előadók: Lukács András, Ungár Istvánné.
• október 6-án az idősek világnapja alkalmából ünnepi beszédet mondott Komjáthi Imre az MSZP társelnöke, Kiss Gábor és Villám József
• november 17-én tájékoztató a Választmány egész éves munkájáról Előadó. Hiller István
• december 15-én évértékelő Molnár Zsolt, Kiss Gábor és Villám József
• Néhány ajánlás a tagozat jövőbeni munkájához:-
• Növelni kell a tagozat létszámát, azokban a megyékben ahol még nem alakult megyei tagozat ott létre kell azokat.
• Napra kész állapotba kell hozni a tagozat adminisztrációját.
• Ki kell dolgozni vagy megújítani a nyugdíjas civilszervezetekkel az
  együttműködési megállapodásokat.
• Fel kell venni a kapcsolatot az Országgyűlési Frakcióval és olyan javaslatok kidolgozásával segíteni a frakció munkáját, amelyek a nyugdíjasok érdekeinek a legmegfelelőbbek.
• Az MSZP alapszabály adta lehetőséggel élve a tagozat minden szintjén be kell vonni a munkába a párton kívüli és velünk szimpatizáló nyugdíjas társainkat.
• Az elnökség munkájának hatékonyabbá tétele érdekében rendszeresé kell tenni az elnökség havonkénti üléseit.
• A legfontosabb kormányintézkedések, a párt érdekében folyó fontos események naprakész ismereteinek megismerése végett az elnökségi ülésekre az adott tárgykörökben legjobban illetékes előadókat kell meghívni.
  
• A tagozat tevékenysége soha korábban nem függött annyira a belső és külső körülmények változásaitól, mint az elmúlt években. A helyi, a megyei és országos vezetésének az előttünk álló időszakban fel kell számolni a régi beidegződéseket. Tudomásul kell vennünk, hogy tagozatunk nem egy szokványos civil szervezet, hanem az MSZP politikai szervezete. Legfőbb feladatunk a párt idősek és nyugdíjasok érdekvédelmi programjának megismertetése a széles társadalommal
  Nekünk időseknek mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a pártban visszaálljon a normális rend, az egymás iránti bizalom, megszűnjenek (ha és ahol van ilyen) a generációk közötti nézeteltérések, és végre összefogva konszolidált körülmények között tudjuk építeni a Magyar Szocialista Pártot.
• Végezetül köszönet illeti az Országos tagozat tagjait, a megyei és helyi tagozatok kollektíváit, nyitottságukért, segítő és alkotó szándékú együttműködésükért, a tagozatok párton belül betöltött szerepének erősítéséért. Külön köszönet a megyei és helyi tagozatok vezetőinek akik sokszor erőn felüli munkával tudják végezni munkájukat. Köszönettel tartozunk a tagozatainkban tevékenykedő pártonkívüli szimpatizánsoknak akik közül már sokan párttagok lettek. Végül de nem utolsó sorban köszönettel tartozom Országos Tagozat elnökségi tagjainak akik nélkül az Országos Tagozat nem lenne ott ahol most van.

Kecskemét, 2023. december 15.

                                                                           Villám József

                                                                       Tiszteletbeli elnök

Átvizsgálva az ide vonatkozó törvényeket, megállapítható, hogy nem érvényesülnek a napi tapasztalatok alapján.

Törvény mondja ki, hogy az emberi méltóság sérthetetlen, ugyanakkor nincs így.

 A munkáltatók nem okos, hanem olcsó munkaerőt keresnek. Idősebb korban munkát keresők óriási hátrányban vannak, megalázó helyzetekbe kerülhetnek.

Az alacsony nyugdíjban részesülők felzárkóztatása elmaradt. A mezőgazdasági dolgozók nyugdíja igazságtalanul alacsony. A minimum nyugdíj több mint 10 éve nem emelkedett. A befizetett járulékok nem kerülnek vissza a nyugdíjasokhoz. A nyugdíjasok önkéntes munkája magasabb értéket képvisel, mintha személyi jövedelemadót fizetnének.

Ezeket a problémákat orvosolni kell. Az alacsony nyugdíjakat fel kell zárkóztatni. Vizsgálni kell a nők és férfiak közötti méltánytalan különbségeket. Figyelni és javítani a nyugdíjas társadalmon belüli feszültségeket.

A Fővárosi Idősek Tanácsában a főváros és a nyugdíjas szervezetek képviselete biztosított. A kormány és a főváros politikája ezen a területen eltér.

A Fővárosi Önkormányzat nyugdíjas stratégiai tervet fogadott el 2021-2024 éves időszakra. A FIT bevonása a döntésekbe és az együttműködés folyamatos.

Rendszeres az egyeztetés a közlekedés, a gyógyfürdők, a programok szervezése, a lakhatás, oktatás, kultúra, egészségügy területén.

Információs irodát működtetnek 2022. óta, ahol segítséget nyújtanak a lakossági ügyek, támogatások intézéséhez.

Esélyegyenlőségi Stratégiát dolgoznak ki óvodától a nyugdíjig. Ez a program is a közgyűlés elé kerül.

Kölcsönös a tisztelet, jó az együttműködés. Köszönet a munkáért.

A Budapesti Nyugdíjas Parlament 6. alkalommal tanácskozik, előkészítve a június közepére tervezett Országos Parlament munkáját.

A Budapesti  Nyugdíjas Parlament a nyugdíjas, idős korosztály problémáit gyűjtötte össze a helyi szervezeteken keresztül. Meghívtuk a budapesti nyugdíjas szervezeteket, az országos nyugdíjas szervezetek budapesti szervezeteit és a kerületi önkormányzatok mellett működő Idősügyi Tanácsokat, az Idősek klubjainak küldötteit.

Az előzetesen beérkezett és a parlament résztvevői által helyben elmondott problémákból állítjuk össze a határozatainkat az Országos Parlament részre. Az Országos Parlament összegezi a megyei javaslatokat, majd továbbítja a kormány, a köztársasági elnök, az országgyűlés elnöke és a parlamenti pártok részére, valamint nyilvánosságra hozza azokat.

Ebben az évben a magyar kormány és az Európai Unió közötti „Magyarország helyreállítási és ellenállóképességi terve” című megállapodás nyugdíjasokkal foglalkozó része kitüntetett figyelmet kap. Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi tervében cél, a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága, valamint egyenlőtlenségeinek csökkentése.

 A kormánynak a megállapodás szerint 2025. március 31-ig a megadott szempontok szerint előzetes társadalmi egyeztetés alapján törvényjavaslatot kell alkotni és azt az országgyűlésnek elfogadni. Fontosnak tartjuk, hogy ebben a dokumentumban a nyugdíjasok érdekei is megjelenjenek és a kormánnyal való tárgyalás alapját képezzék tárgyalóink számára.

Tehát a határozat foglalkozik a törvényhozók számára tett javaslatokkal és a fenti dokumentumhoz adott szempontokkal.

1/. A Budapesti Nyugdíjas Parlament 2023. május 30-án az alábbi javaslatokat teszi:

1. az egészségügyi jogviszony rendszer a nyugdíjba menőket, a nyugdíjasokat további foglalkoztatás esetén a nyugdíjról való lemondással kényszeríti hátrányos helyzetbe, helyette az általános szabályokat kell alkalmazni,
2. a nyugdíjból történő levonásoknál (MÁK, stb.) legyen a levonható összegnek olyan felső határa, hogy a maradvány a megélhetést biztosítsa.
3. szociális bentlakásos ellátás (gondozás, ápolás) legyen hosszútávon (életvégig) biztonságos, megfizethető, és az igényekhez közelítsék a férőhelyek számát,
4. állítsák vissza a szociális ellátás állami kötelezettségét,
5. önkormányzati szociális támogatást, természetbeni ellátást (házi ápolás, házi gondozás, gyógytorna, stb.) a település nyugdíjas lakosságának normatívan finanszírozza a költségvetés,
6. Legyen cél az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférés helyreállítása
7. bővítsék a gyógyászat fejlődésének megfelelően – szélesebb körben, nagyobb mértékben, jobb minőségben – a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök támogatását,
8. – az inflációra tekintettel emeljék a közgyógyellátás évi keretét  és a közgyógyellátásból kivett gyógyászati segédeszközöket tegyék vissza a támogatotti rendszerbe,

2/. A Budapesti Nyugdíjas Parlament a „Magyarország helyreállítási és ellenállóképességi terve” dokumentumban előírt törvényi változtatások irányára a következő javaslatot teszi:

1. a módosítás a meglévő jogokat nem veheti el senkitől,
2. a nyugdíjrendszer a nyugdíjasok és a leendő nyugdíjasok számára legyen átlátható és segítse a nyugdíjba vonulás egyéni tervezését,
3. a nyugdíjkorhatárt ne emeljék tovább, kössék a népesség mindenkori egészségi állapotához
4. A méltánytalanul elszegényedett nyugdíjasokat a költségvetés szociális fejezetének keretéből kell kompenzálni.
5. Tegyék lehetővé a rugalmas nyugdíjba vonulást.
6. Veszélyes munkakörben, több műszakban dolgozók korkedvezményes nyugdíjba vonulásban részesítése.
7. A minimálbérhez hasonlóan minimálnyugdíj megállapítása
8. Diplomásoknál a tanulmányi idő nyugdíjba történő beszámításának visszaállítása
9.  a valorizációs rendszer ne hozza hátrányos helyzetbe a korábbi években nyugdíjba ment embereket,
10. a szociális jellegű korrekciókat az állami költségvetés szociális fejezetének erre a célra elkülönített részéből fedezzék,
11. az évenkénti nyugdíjemelés legyen összekötve az éves tervezett béremelkedéssel és az éves tervezett inflációval (svájci indexálás),
12. a legszegényebb nyugdíjasok számára – jelenleg havi 135 ezer forint alatt – az előbbi módon számított emelésnél nagyobb mértékű emeléssel közelítsenek a medián értékhez,
13. ösztönözzék a foglalkoztatókat, hogy segítsék munkavállalóik önerős nyugdíjtakarékosságát,
14. az évek során kialakult méltánytalanságokat (férfiak és nők között, az ország különböző részein élők között, a nyugdíjazás éveitől függő eltérések között) a fenti szociális alap terhére kompenzálni kell,
15. legyen felső határa a nyugdíj célra levonható járulék összegének és legyen felső határa a megállapítható állami nyugdíjnak,
16. legyen minimuma a megállapítható nyugdíjnak – az adott időben érvényes létminimum összege –, a biztosítási elven számított összeg feletti részt a szociális alapból kiegészítve,

Igényeljük az Országos Parlamenttől, hogy javaslataink érvényesítése érdekében, szakmai képviselet útján vegyen részt a magyar nyugdíjrendszer átfogó felülvizsgálatában, működjön közre a társadalmi partnerekkel folytatandó, szakpolitikai egyeztetésekben, a konzultációk folyamatában.

Ismét nagyvonalúak vagyunk, mi magyar nyugdíjasok. Nem azért, mert olyan jól megy a sorsunk, magas az életszínvonalunk, és megtehetjük, hanem azért, mert elhisszük – vagy úgy teszünk, mintha elhinnénk – a kormánynak, hogy Mi vagyunk a nyertesei az elmúlt éveknek. Pedig a valóság teljesen más! Nem kell hozzá elkötelezett ellenzékinek lenni, csak nyitott szemmel járni, hogy felismerjük: ismét át lettünk verve!

Elismerjük, nem volt könnyű a mögöttünk hagyott néhány év kormányzati szempontból. Covid-járvány, a szomszédunkban zajló háború, a klímaváltozás hatásai, mind-mind gyors, és szakszerű reagálást, döntést igényelt, és tesz szükségessé jelenleg is. Hogy ezek miként váltak be, egyéni politikai szimpátia megítélni.

Ám nekünk, egyszerű nyugdíjasoknak sem volt könnyű, és ma sem az! Mi temettük el 48 495 (2023. 02. 14.) honfitársunkat, családtagunkat, barátunkat, többnyire korosztályunk tagjait a járvány áldozataként. Mi szenvedtük/szenvedjük meg leginkább az állami egészségügyi ellátás ellehetetlenülését, a szociális ellátás problémáit, az Európa-rekord élelmiszer inflációt, a gyógyszer- és gyógyászati eszközök áremelését, és sorolhatnám vég nélkül a nehézségeket.

Mi azonban megértőek vagyunk, hiszen megéltünk már nehezebb időszakot is. Amit nehezen viselünk, az, amikor nem néznek minket értelmes, gondolkodni képes, épeszű embernek! Pedig mostanában egyre gyakrabban ez utóbbit érezzük!

Mire alapozom ezt az érzést? Csak gondoljuk végig: minden kormányzati megnyilatkozásban azt halljuk évek óta, hogy a nehéz viszonyok közepette is kiemelt figyelmet fordítanak a nyugdíjasokra, az idős korosztály tagjainak megbecsülésére. Azt állítják, hogy folyamatosan megőrzik a nyugdíjak vásárlóerejét, az emelések megfelelnek az infláció mértékének, a juttatások pedig a törvényi előírásoknak.

Nézzük azonban a tényeket:

A 2021-es évben a több ütemben megvalósított nyugdíjemelés 4,8 %, míg a KSH által nyilvánosságra hozott éves infláció 5,1 % volt. Ez azt jelenti, hogy 0,3 %-al alacsonyabb volt az éves emelés, mint ami járt volna. Mondhatják, ez nem nagy eltérés. Ám attól még tény, hogy az akkori átlagnyugdíjra számítva ez havi 450 Ft, egész évre 5 400 Ft elmaradást jelent.

A 2022-es évre ez a különbség nagyobb, hiszen a 15,2 %-os inflációval szemben 14 %-os nyugdíjemelés történt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az előző évi elmaradással is számolva a havi emelés 2 660 Ft-al maradt el a szükségestől, éves szinten 31 920 Ft-ot hagyott minden nyugdíjas a központi költségvetésben.

Mindezek mellett egy kevésbé tudatosult adat: 2022 novemberében a kormány döntése alapján a GDP 4 %-ra prognosztizált éves növekedése alapján (0,5 % figyelembevételével) 10 000 Ft nyugdíjprémium kifizetése történt meg. Örültünk. Mindaddig, amíg a kormánydöntést követően 2 nappal Varga Mihály pénzügyminiszter be nem jelentette, hogy a gazdasági növekedés várhatóan eléri a 4,5 – 4,8 %-ot! Úgy tűnik, neki lesz igaza. A KSH gyorsjelentése alapján a 2022-es GDP növekedés mértéke 4,6 %! Ebben az esetben azonban már nem 10 000 Ft, hanem 22 000 Ft a jogszerűen kifizetendő összeg!

Mindezek alapján valóban igaz a kormányzati állítás? Valóban azt kaptuk, ami a törvények alapján jogszerűen jár? A válasz egyértelmű NEM! Mi nyugdíjasok azonban nagyvonalúak vagyunk: úgy teszünk, mintha minden rendben volna.

Vagy mégsem?

Mintha ma írta volna Csokonai Vitéz Mihály – és nem „A Reményhez”, hanem a magyar kormányhoz – a következő sorokat:

„Csak maradj magadnak!

Bíztatóm valál,

Hittem szép szavadnak:

Mégis megcsalál.”

Gondolatait lejegyezte:

Lukács András