Hónap: 2019 április

A Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület felhívta az uniós választáson induló pártokat, kössenek együttműködési szándéknyilatkozatot: képviselni fogják az idős embereknek a Nyugdíjas Parlamenten megfogalmazott érdekeit az Európai Parlamentben. Elsőre az MSZP reagált, április 29-én meg is történt az ünnepélyes, sajtó nyilvános aláírás.

Tóth Bertalan elmondta, hogy a programban már benne van az európai minimálbér és európai minimál nyugdíj követelése, támogatják a vegyes indexálású évenkénti nyugdíjemelést is.

Korózs Lajos arról is beszélt, hogy problémásnak tartják azt az éves nyugdíjemelési gyakorlatot, amelyik szándékosan alátervez. Ezzel a nyugdíjasok hitelezik a kormányt.

Ujhelyi István megfogadta a nyugdíjas érdekek uniós parlamenti képviseletét, beszélt arról is, hogy az idős emberektől elszakad a családjuk a kivándorlási kényszer miatt. Miközben a kormány nem figyel a nyugdíjasokra, bemutatta azt az 5 pontot is, aminek a képviseletére szerződnek:

• legyen az európai minimális bér 240 ezer forint,
• legyen az európai minimális nyugdíj 95 ezer forint,
• legyen európai szintű egészségügyi ellátás,
• legyen vegyes indexálású nyugdíjemelés,
• legyen állandó és érdemi érdekegyeztetés.

Az aláíráson jelen volt Tóth Bertalan MSZP elnök, Karácsony Mihály NYOPE elnök, Korózs Lajos Népjóléti bizottság elnök, valamint Ujhelyi István és Szanyi Tibor európai uniós parlamenti képviselők és -jelöltek. Jelen voltak a Nyugdíjas Parlamentet szervező szervezetek vezetői, képviselői (NYOK, MASZSZ, NYOSZ, MSZP Nyugdíjas Tagozat).

http://www.facebook.com/mszpfb/videos/862082700798131/

http://www.facebook.com/mszpfb/videos/688147104936638/

Az MSZP Nyugdíjas Tagozat Kecskeméten tartotta áprilisi ülését. Szakács László, az MSZP elnökhelyettese és Szanyi Tibor európai uniós parlamenti képviselő, alelnök volt vendégünk. Fontos témáink voltak az egészségügy és a  lakhatás helyzete. Az egészségügynél olyan ellátást szeretnénk, ami mindenki számára elérhető, szolidaritási alapon működik a befizetett adóból/járulékból és ezért a megfelelő szintű ellátást kapjuk. Az orvosoknak legalább a szlovákiainak megfelelő bért kell adni, ami a hazai duplája.

A mostani helyzetben megfizethetetlen a lakásbérlet, ami miatt sokan külföldre kényszerülnek vagy az utcára kerülnek. Mivel a lakhatás válsága nem csak itthon létezik, uniós támogatással kell közösségi bérlakásépítési programot indítani.

Május 26-án lesz az uniós választás. Minden nyugdíjas szavazáskor gondoljon arra: olyan pártra kell szavazni, amelyik szóba áll az idősekkel, és az érdekeiket  képviselni is tudja az uniós parlamentben.

 

Budapest, 2019. április 11., csütörtök (OS)
Tájékoztató az Országos Nyugdíjas Parlament és az Emberi Erőforrás Minisztérium képviselőinek 2019. április 10-i megbeszéléséről.

„Az Egyesület képviselői jártak a kormánynál” bővebben

Március 29-én az Országgyűlés MSZP frakciója a kormány helyett nyújtott be határozati javaslatot az országgyűlésnek „a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló szabályozás felülvizsgálatához szükséges intézkedésekről”, azaz a rokkantnyugdíjasok ügyében, mivel a kormány az Alkotmánybíróság által megadott március 31-i határidőig ezt nem tette meg.

Miről szól a javaslat:

• a megváltozott munkaképességűvé válás időpontjában betöltött életkor alapján, differenciáltan állapítsák meg (magasabb életkorhoz több biztosítási idő legyen szükséges), majd az elbírálás során ne csak az igénybejelentést megelőző időszakban elért, hanem az érintett által bármikor megszerzett biztosításban töltött időt is vegyék figyelembe,
• törvényben határozzák meg az állapotjavulás fogalmát, miszerint állapotjavulás az orvos szakma szabályai alapján az érintett egészségi állapotában végbemenő olyan pozitív változás, ami egyidejűleg a komplex minősítési rendszerben minősítési kategória változását is eredményezi,
• az ellátás összegének meghatározása során a tényleges fizikai állapotjavulás mértékére, illetőleg a 2012. január 1. napját megelőzően megállapított rokkantsági nyugdíj összegére is legyenek tekintettel,
• azt pedig felsőhatár nélkül a havi átlagjövedelemként a korábban alapul vett havi átlagjövedelemnek az évente bekövetkezett fogyasztói árnövekedés mértékével növelt összege állapítsák meg,
• törvényben határozzák meg, hogy a rehabilitáció, különösen a foglalkoztatási rehabilitáció mikor tekinthető sikeresnek,
• rehabilitáció sikerességének előmozdítása érdekében megfelelő átképzési rendszert alakítsanak ki,
• a rokkantnyugdíjassági rendszer korábbi átalakításának kárvallottjai pedig kapjanak kártérítést.

Ismert, hogy 2012-től a kormány megszüntette a rokkantnyugdíjat, egy bonyolult vizsgálat után megállapíthattak ellátást, ami sokkal kisebb volt a rokkantnyugdíj összegénél. Akkor a magyarázat a pazarlás csökkentése volt, az eredmény sok tízezer ember egyetlen jövedelmének az elvétele vagy lényeges csökkentése, „ne lógjon, hanem keressen munkát”.

Voltak utcára kerülők, öngyilkosok, csak elhelyezkedni tudók nem. Az Alkotmánybírósághoz is fordultak, akik hat év után, 2018. november 9-én kimondták, hogy a törvény törvénytelen volt és kötelezték a kormányt a 2019. március 31-ig történő korrekcióra.