Az Országos Nyugdíjas Parlament javaslata a jövő évi költségvetés tervezetéhez

Az idősek szövetségeseket keresnek az évenkénti nyugdíjemelés elmúlt évi gyakorlatának megváltoztatására és helyette a vegyes indexálás intézményesítéséhez.

Az Országos Nyugdíjas Parlament III. ülése azt kezdeményezi a jövő évi költségvetési tervezet előkészítőinél, hogy az idősek szempontjából a legfontosabbnak tartott javaslatukat építsék be az Országgyűlés elé kerülő tervezetbe. Az idősek azt szeretnék, hogy az évenként nyugdíjemelés mértékének meghatározása során a tervezet fogyasztói áremelkedés mellett a tervezet bruttó bérnövekedést is vegyék figyelembe. (vegyes indexálás) Az elmúlt évek gyakorlata az eredményezte, hogy jelentősen nőtt a szakadék a bérek és a nyugdíjak között. A nyugdíjak reálértékének megőrzése mellett lényegesen csökkent a nyugellátásban részesültek által vásárolható áruk és szolgáltatások mennyisége.
Az idősek képviselői a napokban felkeresik az egyéni körzetekben megválasztott országgyűlési képviselőket és a kormány illetékeseit, arra kérik őket, hogy támogassák ők is a nyugdíjasok javaslatait.
Kiadó: Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület

 

 

Az MSZP frakció dolgozik a kormány helyett a rokkantnyugdíjasok ügyében

Március 29-én az Országgyűlés MSZP frakciója a kormány helyett nyújtott be határozati javaslatot az országgyűlésnek „a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló szabályozás felülvizsgálatához szükséges intézkedésekről”, azaz a rokkantnyugdíjasok ügyében, mivel a kormány az Alkotmánybíróság által megadott március 31-i határidőig ezt nem tette meg.

Miről szól a javaslat:

  • a megváltozott munkaképességűvé válás időpontjában betöltött életkor alapján, differenciáltan állapítsák meg (magasabb életkorhoz több biztosítási idő legyen szükséges), majd az elbírálás során ne csak az igénybejelentést megelőző időszakban elért, hanem az érintett által bármikor megszerzett biztosításban töltött időt is vegyék figyelembe,
  • törvényben határozzák meg az állapotjavulás fogalmát, miszerint állapotjavulás az orvos szakma szabályai alapján az érintett egészségi állapotában végbemenő olyan pozitív változás, ami egyidejűleg a komplex minősítési rendszerben minősítési kategória változását is eredményezi,
  • az ellátás összegének meghatározása során a tényleges fizikai állapotjavulás mértékére, illetőleg a 2012. január 1. napját megelőzően megállapított rokkantsági nyugdíj összegére is legyenek tekintettel,
  • azt pedig felsőhatár nélkül a havi átlagjövedelemként a korábban alapul vett havi átlagjövedelemnek az évente bekövetkezett fogyasztói árnövekedés mértékével növelt összege állapítsák meg,
  • törvényben határozzák meg, hogy a rehabilitáció, különösen a foglalkoztatási rehabilitáció mikor tekinthető sikeresnek,
  • rehabilitáció sikerességének előmozdítása érdekében megfelelő átképzési rendszert alakítsanak ki,
  • a rokkantnyugdíjassági rendszer korábbi átalakításának kárvallottjai pedig kapjanak kártérítést.

Ismert, hogy 2012-től a kormány megszüntette a rokkantnyugdíjat, egy bonyolult vizsgálat után megállapíthattak ellátást, ami sokkal kisebb volt a rokkantnyugdíj összegénél. Akkor a magyarázat a pazarlás csökkentése volt, az eredmény sok tízezer ember egyetlen jövedelmének az elvétele vagy lényeges csökkentése, „ne lógjon, hanem keressen munkát”.

Voltak utcára kerülők, öngyilkosok, csak elhelyezkedni tudók nem. Az Alkotmánybírósághoz is fordultak, akik hat év után, 2018. november 9-én kimondták, hogy a törvény törvénytelen volt és kötelezték a kormányt a 2019. március 31-ig történő korrekcióra.