Bőhm Zsuzsa előadása a Budapesti Nyugdíjas Parlamenten, a jegyzőkönyv alapján

Átvizsgálva az ide vonatkozó törvényeket, megállapítható, hogy nem érvényesülnek a napi tapasztalatok alapján.

Törvény mondja ki, hogy az emberi méltóság sérthetetlen, ugyanakkor nincs így.

 A munkáltatók nem okos, hanem olcsó munkaerőt keresnek. Idősebb korban munkát keresők óriási hátrányban vannak, megalázó helyzetekbe kerülhetnek.

Az alacsony nyugdíjban részesülők felzárkóztatása elmaradt. A mezőgazdasági dolgozók nyugdíja igazságtalanul alacsony. A minimum nyugdíj több mint 10 éve nem emelkedett. A befizetett járulékok nem kerülnek vissza a nyugdíjasokhoz. A nyugdíjasok önkéntes munkája magasabb értéket képvisel, mintha személyi jövedelemadót fizetnének.

Ezeket a problémákat orvosolni kell. Az alacsony nyugdíjakat fel kell zárkóztatni. Vizsgálni kell a nők és férfiak közötti méltánytalan különbségeket. Figyelni és javítani a nyugdíjas társadalmon belüli feszültségeket.

Márta Edit előadása a Budapesti Nyugdíjas Parlamenten a jegyzőkönyv alapján

A Fővárosi Idősek Tanácsában a főváros és a nyugdíjas szervezetek képviselete biztosított. A kormány és a főváros politikája ezen a területen eltér.

A Fővárosi Önkormányzat nyugdíjas stratégiai tervet fogadott el 2021-2024 éves időszakra. A FIT bevonása a döntésekbe és az együttműködés folyamatos.

Rendszeres az egyeztetés a közlekedés, a gyógyfürdők, a programok szervezése, a lakhatás, oktatás, kultúra, egészségügy területén.

Információs irodát működtetnek 2022. óta, ahol segítséget nyújtanak a lakossági ügyek, támogatások intézéséhez.

Esélyegyenlőségi Stratégiát dolgoznak ki óvodától a nyugdíjig. Ez a program is a közgyűlés elé kerül.

Kölcsönös a tisztelet, jó az együttműködés. Köszönet a munkáért.

A Budapesti Nyugdíjas Parlament, 2023. évi határozata

A Budapesti Nyugdíjas Parlament 6. alkalommal tanácskozik, előkészítve a június közepére tervezett Országos Parlament munkáját.

A Budapesti  Nyugdíjas Parlament a nyugdíjas, idős korosztály problémáit gyűjtötte össze a helyi szervezeteken keresztül. Meghívtuk a budapesti nyugdíjas szervezeteket, az országos nyugdíjas szervezetek budapesti szervezeteit és a kerületi önkormányzatok mellett működő Idősügyi Tanácsokat, az Idősek klubjainak küldötteit.

Az előzetesen beérkezett és a parlament résztvevői által helyben elmondott problémákból állítjuk össze a határozatainkat az Országos Parlament részre. Az Országos Parlament összegezi a megyei javaslatokat, majd továbbítja a kormány, a köztársasági elnök, az országgyűlés elnöke és a parlamenti pártok részére, valamint nyilvánosságra hozza azokat.

Ebben az évben a magyar kormány és az Európai Unió közötti „Magyarország helyreállítási és ellenállóképességi terve” című megállapodás nyugdíjasokkal foglalkozó része kitüntetett figyelmet kap. Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi tervében cél, a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága, valamint egyenlőtlenségeinek csökkentése.

 A kormánynak a megállapodás szerint 2025. március 31-ig a megadott szempontok szerint előzetes társadalmi egyeztetés alapján törvényjavaslatot kell alkotni és azt az országgyűlésnek elfogadni. Fontosnak tartjuk, hogy ebben a dokumentumban a nyugdíjasok érdekei is megjelenjenek és a kormánnyal való tárgyalás alapját képezzék tárgyalóink számára.

Tehát a határozat foglalkozik a törvényhozók számára tett javaslatokkal és a fenti dokumentumhoz adott szempontokkal.

1/. A Budapesti Nyugdíjas Parlament 2023. május 30-án az alábbi javaslatokat teszi:

  1. az egészségügyi jogviszony rendszer a nyugdíjba menőket, a nyugdíjasokat további foglalkoztatás esetén a nyugdíjról való lemondással kényszeríti hátrányos helyzetbe, helyette az általános szabályokat kell alkalmazni,
  2. a nyugdíjból történő levonásoknál (MÁK, stb.) legyen a levonható összegnek olyan felső határa, hogy a maradvány a megélhetést biztosítsa.
  3. szociális bentlakásos ellátás (gondozás, ápolás) legyen hosszútávon (életvégig) biztonságos, megfizethető, és az igényekhez közelítsék a férőhelyek számát,
  4. állítsák vissza a szociális ellátás állami kötelezettségét,
  5. önkormányzati szociális támogatást, természetbeni ellátást (házi ápolás, házi gondozás, gyógytorna, stb.) a település nyugdíjas lakosságának normatívan finanszírozza a költségvetés,
  6. Legyen cél az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférés helyreállítása
  7. bővítsék a gyógyászat fejlődésének megfelelően – szélesebb körben, nagyobb mértékben, jobb minőségben – a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök támogatását,
  8. – az inflációra tekintettel emeljék a közgyógyellátás évi keretét  és a közgyógyellátásból kivett gyógyászati segédeszközöket tegyék vissza a támogatotti rendszerbe,

2/. A Budapesti Nyugdíjas Parlament a „Magyarország helyreállítási és ellenállóképességi terve” dokumentumban előírt törvényi változtatások irányára a következő javaslatot teszi:

  1. a módosítás a meglévő jogokat nem veheti el senkitől,
  2. a nyugdíjrendszer a nyugdíjasok és a leendő nyugdíjasok számára legyen átlátható és segítse a nyugdíjba vonulás egyéni tervezését,
  3. a nyugdíjkorhatárt ne emeljék tovább, kössék a népesség mindenkori egészségi állapotához
  4. A méltánytalanul elszegényedett nyugdíjasokat a költségvetés szociális fejezetének keretéből kell kompenzálni.
  5. Tegyék lehetővé a rugalmas nyugdíjba vonulást.
  6. Veszélyes munkakörben, több műszakban dolgozók korkedvezményes nyugdíjba vonulásban részesítése.
  7. A minimálbérhez hasonlóan minimálnyugdíj megállapítása
  8. Diplomásoknál a tanulmányi idő nyugdíjba történő beszámításának visszaállítása
  9.  a valorizációs rendszer ne hozza hátrányos helyzetbe a korábbi években nyugdíjba ment embereket,
  10. a szociális jellegű korrekciókat az állami költségvetés szociális fejezetének erre a célra elkülönített részéből fedezzék,
  11. az évenkénti nyugdíjemelés legyen összekötve az éves tervezett béremelkedéssel és az éves tervezett inflációval (svájci indexálás),
  12. a legszegényebb nyugdíjasok számára – jelenleg havi 135 ezer forint alatt – az előbbi módon számított emelésnél nagyobb mértékű emeléssel közelítsenek a medián értékhez,
  13. ösztönözzék a foglalkoztatókat, hogy segítsék munkavállalóik önerős nyugdíjtakarékosságát,
  14. az évek során kialakult méltánytalanságokat (férfiak és nők között, az ország különböző részein élők között, a nyugdíjazás éveitől függő eltérések között) a fenti szociális alap terhére kompenzálni kell,
  15. legyen felső határa a nyugdíj célra levonható járulék összegének és legyen felső határa a megállapítható állami nyugdíjnak,
  16. legyen minimuma a megállapítható nyugdíjnak – az adott időben érvényes létminimum összege –, a biztosítási elven számított összeg feletti részt a szociális alapból kiegészítve,

Igényeljük az Országos Parlamenttől, hogy javaslataink érvényesítése érdekében, szakmai képviselet útján vegyen részt a magyar nyugdíjrendszer átfogó felülvizsgálatában, működjön közre a társadalmi partnerekkel folytatandó, szakpolitikai egyeztetésekben, a konzultációk folyamatában.