A napi.hu május 25-i összefoglalója
Háromszázalékos nyugdíjemelés, 13. havi ellátás és akár nyugdíjprémium is – ezzel kecsegteti 2022 az időseket. Csakhogy a jövedelmük érdemben nem változik, a kisnyugdíjasok továbbra is havi néhány száz vagy ezer forint plusszal számolhatnak, miközben a nyugdíjak és a fizetések egyre távolodnak egymástól – írja a Népszava.
Anyugdíjasok életszínvonala az utóbbi tíz évben lényegében stagnált, és Molnár László szerint 2022-ben sem lesz ez másképp. A GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója szerint ugyanis a jövőre tervezett 3 százalékos nyugdíjemelés mellett is tovább mélyül a bérek és az ellátások közötti szakadék, akkor is, ha az idősek kétheti pluszellátást és nyugdíjprémiumot is kapnak. (Utóbbi akkor jár, ha a GDP-növekedés meghaladja a 3,5 százalékot – a kormány 5-6 százalékos többlettel számol.)
Az aktuális emelés és a rendszerbe magasabb ellátással belépők hatására várhatóan 153 ezer forint körül alakul az átlagnyugdíj jövőre. De ha a számok mögé nézünk, örömre semmi ok. Magyarországon 2 millió 28 ezer 758 öregségi nyugdíjas volt 2020-ban. Közadatigénylés és írásbeli kérdésekre adott válaszok alapján kiderült, átlag alatti ellátásból, vagyis 150 ezer forintnál kisebb összegből 1 millió 218 ezer 695 idős ember élt. Ezekkel az adatokkal számolva a legalacsonyabb ellátásban részesülők havi nyugdíja 855 forinttal emelkedik jövőre, a 150 ezer forintból élők 4500 forinttal kapnak majd többet havonta – olvasható a lapban.
Torzító átlag
A GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója szerint az átlagnyugdíj csak egy statisztikai adat – valójában nem élnek jobban az idősek. Aki eddig 100 ezer forintból élt, a jövőben sem számíthat könnyebb életre. Ráadásul, Molnár László szerint, a statisztika mindig torzít, inkább azt érdemes összehasonlítani, mennyi a nettó átlagkereset és mennyi a nettó átlagnyugdíj. A kettő között óriási, 120 ezer forint a különbség. Ezt a 13. havi sem csökkenti, hiszen az önmagában még kétszázalékos növekedést se jelent. És ez a különbség már az idén is megvolt: azaz a nyugdíjak és a fizetések egyre távolodnak egymástól.
Az idősek többsége nehéz körülmények között él, költési struktúrájuk teljesen más, mint a dolgozóké: kevesebbet utaznak, ruházkodnak, alig vásárolnak műszaki cikket. Jellemzően élelemre költenek, csakhogy épp az élelmiszerek ára szállt el. Ahogy a vényköteles és a nem vényköteles gyógyszerek ára is jobban izmosodik az átlagos inflációnál. A rezsiköltség csak azok esetében „kezelhető”, akik távfűtéssel vagy gázzal fűtenek. A vegyes tüzelésű kazánokat használók rosszul járnak, a fáért évről évre sokkal többet kell fizetni.
Korózs Lajos szerint sem segít érdemben az időseknek, ha az átlagnyugdíj magasabb lesz jövőre. Az Országgyűlés Népjóléti Bizottságának MSZP-s elnöke szerint nem vitás, miszerint a matematikai középértéket felfelé húzza, hogy a magas jövedelemmel rendelkezők egyre nagyobb számban lépnek be a rendszerbe, de a mediánérték ennél 20-25 ezer forinttal kisebb. A mediánértéket úgy magyarázza, hogyha a nyugdíjasokat sorba állítanánk, akkor annak az ellátása lenne a mérvadó, aki pont középen áll.
Csakhogy a mediánnyugdíj nem 153 ezer forint, hanem 120-130 ezer forint körül van. Épp ezért a költségvetéshez benyújtott közös ellenzéki módosító javaslattal a legszegényebbeken segítenének – mondta a szocialista politikus. A cél, hogy a méltányossági alapon megállapítható ellátás-, a méltányossági alapú emelés-, és az egyszeri segélyre fordítható keret a tervezetthez képest jóval nagyobb legyen. Erre a fedezet is rendelkezésre áll például az át nem vett, nyugdíjasoknak szóló utalványokból.
A GKI Gazdaságkutató elemzése szerint, míg 2010 óta a bérek nominálisan csaknem 100 százalékot, addig a nyugdíjak csupán 33 százalékot nőttek, a szociális juttatások pedig szinte semmit nem emelkedtek. Elsősorban azért, mert legtöbbjük a mindenkori minimálnyugdíjhoz van kötve, amely 2010 óta változatlanul 28 500 forint.
https://bit.ly/3fZjp1h
