Mély hallgatás van csak a nyugdíjreformról

Még nem nyílt meg a nyugdíjreformról szóló társadalmi egyeztetés, noha már be is kellett volna fejezni – hívta fel a figyelmet Farkas András nyugdíjszakértő. Lapunkban is többször megírtuk, annak a tagállamnak, amelyik igényt tart a több mint 750 milliárd eurós keretösszegű, a koronavírus-járvány okozta közvetlen gazdasági és társadalmi károk helyreállítására létrehozott alap forrásaira, reformfeladatokat kell végrehajtania. A magyar kormány is élt a lehetőséggel, elkészítette, és 2021 májusában benyújtotta a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervet. Az Európai Bizottság elfogadta azt, így a pénzért cserébe a dokumentumban vállaltakat teljesíteni kell. A kilenc pont közül az egyik a Demográfia és köznevelés címet viseli, ez foglalkozik a nyugdíjreformmal, egészen pontosan a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának javításával.

A benyújtott tervben az áll: a kormány „jogszabályt módosít”, törvényt alkot, amely „elősegíti a költségvetés közép- és hosszú távú fenntarthatóságát, illetve megerősíti az alacsonyabb jövedelmű nyugdíjasoknak folyósított nyugdíjak megfelelőségét”.

A vállalás szerint a kormány három szakaszban készíti ezt elő. Első lépésként készül egy független nemzetközi szakértői jelentés a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósági kihívásainak kezelését célzó szakpolitikai lehetőségekről. A dokumentum elkészítésének határideje 2023. december 31-e volt. Mivel a dokumentumról semmit nem lehetett tudni, lapunk januárban érdeklődött többek között a Pénzügyminisztériumnál, ahonnan akkor azt a választ kaptuk, hogy a magyar nyugdíjrendszer stabilan és fenntarthatóan működik, a kormány folyamatosan figyelemmel kíséri a működését, az Európai Bizottság által kért felülvizsgálat is ebbe a sorba illeszkedik. Azt is írta a tárca, hogy a nyugdíjrendszer vizsgálatakor nincs helye kapkodásnak, a kormány kizárólag alaposan megfontolt, minden részletkérdésre kiterjedő javaslatot hagyhat jóvá.

A következő, második szakasz június 30-ig tartott, de a tervek továbbra sem ismertek. Pedig a kormány által létrehozott munkacsoport jóváhagyásával elfogadott szakpolitikai javaslatokat eddig a határidőig kellett volna megvitatni a gazdasági és szociális partnerek részvételével. De ez sem történt meg.

A nyugdíjrendszert módosító jogszabály hatályba lépésének vállalt határideje kevesebb, mint egy év múlva elérkezik, hiszen ez a dátum 2025. március 31-e.

Forrás: Népszava

A kormány iszonyatosan nagy összegeket spórolt a nyugdíjasokon

Korózs Lajos | 2021. november 11. 10:30

Nyugdíjakról – nem a teljesség igényével.

Nem kéne hanyatt esni sem a kormány, sem néhány kormánypárti politikus minapi bejelentéseitől a „pénzesőt” illetően. Leginkább arról van szó, hogy a kormány betartja a törvényi kötelezettségét, mind az elmaradt nyugdíjemelések kiigazítása, mind a Bajnai-kormány által meghozott nyugdíjprémiumot illetően. Néhány olyan adatot osztok meg az olvasókkal, amit nem szokás górcső alá venni. Érdemes néhány évet (két évtizedet) figyelni, annak érdekében, hogy lássuk: a kormány a nyugdíjasokon iszonyatosan nagy összegeket spórolt, aminek töredékét méltóztatik most visszaadni. És itt az évről-évre alultervezett infláció következményeiről nem beszélek!

Mivel a magyar nyugdíjasok jövedelmének 89 százaléka az állami nyugdíjrendszerből származik (nyolc százalék munkajövedelem három százalék nyugdíj-megtakarítás) nem nehéz kikövetkeztetni, hogy a mindenkori nyugdíjasok mennyire kiszolgáltatottak az államnak/kormánynak!

A teljes cikk itt: https://bit.ly/3kEPQoA

A magyarok többségének nem tetszik a nyugdíjrendszer 2012-es átalakítása

A Fidesz-kormány egyik leginkább vitatott lépése a nyugdíjrendszer 2012-es átalakítása: ekkor szüntették meg ugyanis az úgynevezett svájci indexálást, ami azt jelentette, hogy a nyugdíjak éves emelkedését kizárólag az inflációhoz kötötték – és kötik most is -, a bérnövekedést nem veszik figyelembe. Emiatt szakadtak el egymástól a fizetések és a nyugdíjak az elmúlt 10 évben.

https://bit.ly/2ZuBY8D

12 év FIDESZ kormányzás a nyugdíjasok szemszögéből

Vegyes indexálás helyett csak infláció követés, rokkantnyugdíjak, rugalmasság megszüntetése, nyugdíjjárulékplafon eltörlése – milliós nyugdíjak megjelenésének megteremtése miközben a legkisebb nyugdíjak összege 28 500 Ft, a bérek és a nyugdíjak közötti különbségek mértékadó növelése a nyugdíjak és a nyugdíjasok kárára!
Ezt a sort hosszan lehetne még folytatni

A nyuszet.hu honlapról

https://nyuszet.hu/wp-content/uploads/2021/07/12ev-FIDESZ-kormanyzas-a-nyugdijasok-szemszogebol-2.pdf

Erre számíthatnak a nyugdíjasok 2022-ben: mélyülni fog a szakadék

A napi.hu május 25-i összefoglalója

Háromszázalékos nyugdíjemelés, 13. havi ellátás és akár nyugdíjprémium is – ezzel kecsegteti 2022 az időseket. Csakhogy a jövedelmük érdemben nem változik, a kisnyugdíjasok továbbra is havi néhány száz vagy ezer forint plusszal számolhatnak, miközben a nyugdíjak és a fizetések egyre távolodnak egymástól – írja a Népszava.

Anyugdíjasok életszínvonala az utóbbi tíz évben lényegében stagnált, és Molnár László szerint 2022-ben sem lesz ez másképp. A GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója szerint ugyanis a jövőre tervezett 3 százalékos nyugdíjemelés mellett is tovább mélyül a bérek és az ellátások közötti szakadék, akkor is, ha az idősek kétheti pluszellátást és nyugdíjprémiu­mot is kapnak. (Utóbbi akkor jár, ha a GDP-növekedés meghaladja a 3,5 százalékot – a kormány 5-6 százalékos többlettel számol.)

Az aktuális emelés és a rendszerbe magasabb ellátással belépők hatására várhatóan 153 ezer forint körül alakul az átlagnyugdíj jövőre. De ha a számok mögé nézünk, örömre semmi ok. Magyarországon 2 millió 28 ezer 758 öregségi nyugdíjas volt 2020-ban. Közadatigénylés és írásbeli kérdésekre adott válaszok alapján kiderült, átlag alatti ellátásból, vagyis 150 ezer forintnál kisebb összegből 1 millió 218 ezer 695 idős ember élt. Ezekkel az adatokkal számolva a legalacsonyabb ellátásban részesülők havi nyugdíja 855 forinttal emelkedik jövőre, a 150 ezer forintból élők 4500 forinttal kapnak majd többet havonta – olvasható a lapban.

Torzító átlag

A GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója szerint az átlagnyugdíj csak egy statisztikai adat – valójában nem élnek jobban az idősek. Aki eddig 100 ezer forintból élt, a jövőben sem számíthat könnyebb életre. Ráadásul, Molnár László szerint, a statisztika mindig torzít, inkább azt érdemes összehasonlítani, mennyi a nettó átlagkereset és mennyi a nettó átlagnyugdíj. A kettő között óriási, 120 ezer forint a különbség. Ezt a 13. havi sem csökkenti, hiszen az önmagában még kétszázalékos növekedést se jelent. És ez a különbség már az idén is megvolt: azaz a nyugdíjak és a fizetések egyre távolodnak egymástól.

Az idősek többsége nehéz körülmények között él, költési struktúrájuk teljesen más, mint a dolgozóké: kevesebbet utaznak, ruházkodnak, alig vásárolnak műszaki cikket. Jellem­zően élelemre költenek, csakhogy épp az élelmiszerek ára szállt el. Ahogy a vényköteles és a nem vényköteles gyógyszerek ára is jobban izmosodik az átlagos inflációnál. A rezsiköltség csak azok esetében „kezelhető”, akik távfűtéssel vagy gázzal fűtenek. A vegyes tüzelésű kazánokat használók rosszul járnak, a fáért évről évre sokkal többet kell fizetni.

Korózs Lajos szerint sem segít érdemben az időseknek, ha az átlagnyugdíj magasabb lesz jövőre. Az Országgyűlés Népjóléti Bizottságának MSZP-s elnöke szerint nem vitás, miszerint a matematikai középértéket felfelé húzza, hogy a magas jövedelemmel rendelkezők egyre nagyobb számban lépnek be a rendszerbe, de a mediánérték ennél 20-25 ezer forinttal kisebb. A mediánértéket úgy magyarázza, hogyha a nyugdíjasokat sorba állítanánk, akkor annak az ellátása lenne a mérvadó, aki pont középen áll.

Csakhogy a mediánnyugdíj nem 153 ezer forint, hanem 120-130 ezer forint körül van. Épp ezért a költségvetéshez benyújtott közös ellenzéki módosító javaslattal a legszegényebbeken segítenének – mondta a szocialista politikus. A cél, hogy a méltányossági alapon megállapítható ellátás-, a méltányossági alapú emelés-, és az egyszeri segélyre fordítható keret a tervezetthez képest jóval nagyobb legyen. Erre a fedezet is rendelkezésre áll például az át nem vett, nyugdíjasoknak szóló utalványokból.

A GKI Gazdaságkutató elemzése szerint, míg 2010 óta a bérek nominálisan csaknem 100 százalékot, addig a nyugdíjak csupán 33 százalékot nőttek, a szociális juttatások pedig szinte semmit nem emelkedtek. Elsősorban azért, mert legtöbbjük a mindenkori minimálnyugdíjhoz van kötve, amely 2010 óta változatlanul 28 500 forint. 

https://bit.ly/3fZjp1h

Egyre több magyar nyugdíjas él nyomorban, a szegénységi küszöb alatt

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb kiadványa szerint ugyanis tovább emelkedett a nyugdíjasok körében a relatív jövedelmi szegények aránya.

2018-ban 11 százalékos volt az előző évi 10 százalék után. 2010-hez mérten már több mint a duplájára emelkedett a mutató, akkor még csak 4,6 százalék volt.

„Egyre több magyar nyugdíjas él nyomorban, a szegénységi küszöb alatt” bővebben